24
máj.
2019
- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
Betérésre invitál a Tűzoltó Múzeum
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Erdő sor 5. sz. alatti laktanyájába lépve elénk tárulnak a múlt emlékei. Már az udvaron felfedezhetők a tűzoltás relikviái, ami a főépületbe lépve újabb fotókkal és használati tárgyakkal gyarapodnak. Ám az igazi kincsek az első emeleten berendezett Tűzoltó Múzeumban, a 2016 óta dr. Konthy Gyula volt tűzoltóparancsnok, városi tiszti főorvos nevét viselő emlékhelyen találhatók.
A nyíregyházi tűzoltóság hőskorába bepillantást engedő tárgyak a Jósa András Múzeum tulajdonában vannak. A kiállítás anyagát innen válogatva állította össze a tűzoltóság történetét is feldolgozó Bene János. A múzeumot 2000. szeptember 29-én avatták fel. A vitrinekben használati tárgyak, kitüntetések, jelvények, versenydíjak, serlegek láthatók. A serlegek sorából kiemelkedik a Samassa-serleg. Ezt Konthy Gyula abból a 300 koronából készíttette, amit az egri érsek köszönetképpen ajánlott fel a tűzoltóknak a rendfenntartó szerepükért, amellyel az 1904. évi templomszentelés sikeres lebonyolításához hozzájárultak. Érdemes még megszemlélni az ország egyik legszebb, egyedi Szent Flórián szobrát, amely több mint 9 kg súlyú bronzból öntött, dúsan aranyozott szobor.
Egy maketten látható az a versenygyakorlat, amely az 1906. évi milánói nemzetközi versenyen dicsőséget eredményezett a város tűzoltóinak. Sajnos csak fotókon láthatjuk a milánói aranyérem két oldalát, mert az eredeti az Országos Tűzoltó Múzeum kiállítását gazdagítja. Itt vannak viszont azok a kincsek, amelyeket a második világháború zűrzavaros napjaiban a menekülő tűzoltóink 1944 őszén, egy Linz melletti faluban, faládába helyezve ástak el. A Németh Péter múzeumigazgató vezette kutatócsoport sikerrel eredt a relikviák nyomába, amelyeket 1986 júniusában meg is találtak és hoztak haza.
A felfedezésre méltó Tűzoltó Múzeum látogatása az országosan meghirdetett „Nyitott szertárkapuk” program keretében lehetséges. Megtekintése igazi csemege gyereknek és felnőttnek egyaránt!
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2019. május 24. 16. o.)
17
máj.
2019
- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
„Dicsőség a nagy álmodó emlékének!” 120 éve leplezték le Bessenyei szobrát 2.
A vármegye első köztéri szobrának leleplezésére lobogódíszbe öltözött város fogadta a vármegyék küldötteit, az országos kulturális egyletek képviselőit, a helyi notabilitásokat, valamint a királyi utasításra megjelent, teljes díszbe öltözött négy királyi testőrt, közöttük Schlichter Gyulát, a Júlia malom építtetőjét.
Az ünnepség vármegyei díszközgyűléssel vette kezdetét, amelyet Feilitzsch Berthold főispán nyitott meg. Beszédét így fejezte be: „Szülővármegyéje nyújtja most az ércben megörökített költő szelleme felé az ókor leginkább becsült jutalmát: a babért”. Ezt követően a közgyűlés tagjai is a szoborhoz vonultak, ahol elsőként Mikecz János alispán ismertette a szoborállítás történetét. A lepel lehullását követően „kalap- és kendőlobogással, éljenzéssel és tapssal üdvözölték irodalmunk e jeles úttörőjének szobrát, kinek alakja mindig emlékünkbe fogja hozni a magyar érzés örök emlékű fellobbanásának és küzdelmeinek történetét”. Leffler Sámuel ünnepi szónoklatában méltatta Bessenyei munkásságát, majd felhangzott az ódapályázat nyertes alkotása, amelyet maga a költő, Sajó Sándor adott elő. A koszorúzások során Beöthy Zsolt az Akadémia és a Kisfaludy Társaság koszorúját helyezte el, aki rövid beszédét a címben leírt mondattal fejezte be. Ezt követően átadták a vármegyei múzeumot és könyvtárat is, majd a Koronában lakoma és a színházban a debreceni színtársulat előadása zárta a napot.
A Pesti Hírlap tudósítója így mutatta be az alkotást: „Kallós Bessenyei alakját Mária Terézia korabeli testőri ruhában, álló helyzetben ábrázolja, amint állát tenyerébe mélyesztve költői gondolataiba merül. A testőrpoéta komoly arcához pompásan illik a paróka s a gazdagon sújtásozott jelmez. Hanyagul alácsüngő kardja és tarsolya világosan jelzi, hogy a szobormű a poétát ábrázolja, nem a katonát”. Bessenyei ércbe öntött alakját Kallós Ede jóváhagyásával, 1928-ban áthelyezték a mai helyére, az akkori Dessewffy térre, amely 1952-től a testőríró nevét viseli. Eredeti helyén a Hősök szobra áll.
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2019. május 17. 16. o.)
10
máj.
2019
- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
„Dicsőség a nagy álmodó emlékének!” 120 éve leplezték le Bessenyei szobrát 1.
Hosszú idő telt el addig, amíg ez a mondat elhangozhatott Bessenyei György szobrának az avató ünnepségén, 1899. május 9-én. Kovács István törvényszéki bíró tíz évvel korábban, a vármegye 1889. október 8-i közgyűlésén indítványozta, hogy állítsanak emléket a megye nagy szülöttének. Javaslatát azzal indokolta, hogy „Bessenyei Györgynek, ki a magyar irodalom újjászületése történetének a múlt század közepén első rangú tényezője volt, semmi jel nem hirdeti dicsőségét s örökíti emlékét itt Szabolcs vármegyében, hol született”. A megye vezetői a kezdeményezés mellé álltak és gyűjtést hirdettek az ércszoborra.
Még a Budapesten tevékenykedő Szabolcsmegyei Kör is akciót szervezett a szobor javára: Vietórisz József elnök javaslatára elhatározták, hogy hangversenyt és felolvasást szerveznek „e nemes cél megvalósítására”. A pénz azonban csak lassan csordogált, így 1894 tavaszán törvényhatósági határozatba foglalták, hogy a szobrot mindenféleképpen felállítják a vármegyeház előtti téren, lehetőleg a millenniumi ünnepségsorozat részeként.
Újra gyűjtést hirdettek és az 1895-ben kiírt pályázatra az év végéig 16 pályamunka érkezett. Ekkor derült ki, hogy nincs hiteles ábrázolás a testőríróról, mert a képről, amiről azt hitték, hogy Bessenyeiről készítették, az a szintén bécsi gárdista Czirjék Mihály arcképe volt. A kilencfős bíráló bizottságba hat fővárosi művész mellé Kovács Istvánt, Jósa Andrást és Mikecz János alispánt delegálta megye. A zsűri 1896. január 20-án tartott ülésén Kallós Ede pályaművét ítélte megvalósításra méltónak, míg díjazták Holló Barnabás és Donáth Gyula pályaterveit is.
A tervezett millenniumi leleplezés azonban elmaradt. A művésszel a szerződést csak 1897-ben kötötték meg, ekkor az alapozási munkálatokhoz is hozzáfogtak, míg Kallós a három méteres mintával 1898 tavaszára lett készen. A nyár folyamán ércbe is öntötték Bessenyei alakját, azonban az októberre tervezett leleplezést Erzsébet királyné halála miatt a következő évi tavaszi közgyűlésre halasztották.
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2019. május 10. 16. o.)
Kallós Ede: Bessenyei György (1899)
Méltóképpen őrizzük az emlékét
A Magyar Országgyűlés II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé történő megválasztásának 315. évfordulója alkalmából a 2019-es esztendőt II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította. A nagyságos fejedelem 343 évvel ezelőtt ezen a napon született. Ebből az alkalomból tekintsük át, hol állítottak emlékjeleket tiszteletére megyénk mai területén.
A történelmi Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegyék területe ezer szállal kötődött a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharchoz, ahogyan ezt az egyik helyi lapban is megfogalmazták 1930-ban: „Rákóczit nem vármegyénk adta a hazának, de az ő nagyra hivatott vállalkozásának a mi felsőtiszai lelkes népünk adott indítást. Itt verődött össze először seregének magva, a felkelés első csatáját győzelmesen itt vívta, legbiztosabb várát Ecsedben bírta s a szabadságharc letört zászlaját is itt hajtotta földre a kuruc sereg, a nagymajtényi síkon”.
A legmonumentálisabb szobra Esze Tamás földjén, Tarpa főterén látható. Bíró Lajos lovas szobrát a szabadságharc kirobbanásának 300. évfordulója alkalmából leplezték le. A településen még két dombormű idézi Rákóczi Esze Tamással való találkozását, illetve a zászlóbontást. Ne felejtkezzünk el a jobbágyból brigadérossá lett Esze egész alakos kőszobráról sem, amely Tarpán kívül még Mátészalkán látható. Az első győztes csatára a Tisza mindkét oldalán emlékoszlop figyelmeztet, így fejet hajthatunk Tiszabecsnél és a határ túloldalán a tiszaújlaki turulmadaras emlékműnél is. A tiszabecsi győzelmet követően Rákóczi csapataival 1703. július 16–17-én, Naménynál kelt át a Tiszán. Július 18-án itt bocsátotta ki a szabadságharc második kiáltványát. Így a fejedelem emlékét őrzi „Bereg kapujának” gimnáziuma, amelynek épülete előtt Ócsai Károly mellszobrát állították fel, míg a Rákóczi parkban Kovács Ferenc Vajáról áthelyezett szobra látható.
Bíró Lajos: II. Rákóczi Ferenc (Tarpa, 2003.)
Vaját a Vay család, különösen Vay Ádám öröksége a kuruc hagyományok hűséges őrzésére és ápolására predesztinálta. A település gyöngyszeme a 2003-ra szépen felújított várkastély, ahol II. Rákóczi Ferenc két alkalommal is megfordult. Egyedülálló a kastély parkjában látható kuruc szoborpark, ahol a szabadságharc híres személyeinek bronzba öntött és kőbe faragott alakjai között Rákóczi szobrát, E. Lakatos Aranka alkotását is felfedezhetjük. Ugyanitt állították fel 2011-ben a majtényi zászlóletétel emlékművét, Nagy Lajos Imre alkotását is. Vajára szállították haza lengyel földből Vay Ádám földi maradványait is. Holló Barnabás síremléke a református templom előtt található.
Kuruc szoborpark Vaján
A kuruc szabadságharc kitörésekor a Szabolcs vármegyei nemesség egy része a kisvárdai várban talált menedéket. Mivel a naményi pátenst vivő hírnököt nem engedték be és Vay László próbálkozása sem sikerült a nemesség átállítására, ezért 1703. július 19-én a kurucok megkezdték a vár körülzárását. 300 évvel később erre is emlékeztek, amikor a vár falán leleplezték Györfi Sándor domborműves emléktábláját. A városban még egy mellszobra is van Rákóczinak, Búza Barna alkotását 1985-ben állították fel.
Rákóczi négy alkalommal is járt a Szatmár megyei Ecseden. Ennek emlékét őrzi az 1930-ban, Horthy Miklós kormányzó jelenlétében felállított emlékoszlop a református templom előtt. Nagykálló is méltó módon őrzi a fejedelem emlékét, hiszen a főterén Nagy Lajos Imre bronz mellszobra int megállásra, de Rákóczi neve olvasható a református templom előtti millenniumi emlékoszlopon is.
Nagy Lajos Imre: II. Rákóczi Ferenc szobra Nagykállóban
Szobrok őrzik még Rákóczi alakját Berkeszen, Fényeslitkén, Nagykállón és Tornyospálcán, míg emléktáblákon Bujon, Dögén, Nyíregyházán és Újfehértón fedezhető fel az arcképe. A megyében található emlékjelek teret és lehetőséget adnak a megemlékezéseknek, a tiszteletadásnak és a hagyományápolásnak, amelyre a Rákóczi-emlékév is hivatott.
(Megjelent: Kelet-Magyarország, 2019. március 27. 5. o.)
(Ajánlom)
