Részletek

Írta: Ilyés Gábor

Amiről az utcák mesélnek…

A városi kislakások történetéből 2.

A kislakások építkezési munkálatai 1922 tavaszán folytatódtak és április 22-én már bokrétaünnepélyt tartottak. E napon a város félnapi napszámot adott jutalomként a munkásoknak, akiket Szohor Pál városi főjegyző is köszöntött, majd az építőiparosok látták őket vendégül. Ez utóbbiakat érdemes név szerint is megörökíteni: Pisszer János, Heuffel Tivadar, Adorján János, Kéry József, Smiják István, Huray Dániel és Ilauszky János.

Érdekesség, hogy a kislakásokat a város volt főbíráiról és polgármestereiről nevezték el, így az első számú ház Inczédy-ház a második Siska-ház, a harmadik Suták-ház, a negyedik Krajnyák-ház, az ötödik Hatzel-ház, a hatodik Báthy-ház, a hetedik Ujhelyi-ház, a nyolcadik Meskó-ház, a kilencedik Jármy-ház, a tizedik Krasznay-ház, a tizenegyedik Bencs László-ház lett.

A terméskő alapzatú és téglafalú épületekre, az összesen 34 kislakásra mintegy 800 kérvény érkezett be, azokat a városi tanács a leginkább rászorulóknak, legtöbb esetben a közérdekből városunkba helyezett és teljesen lakástalan közalkalmazottaknak juttatta. E lakásokban 1922 őszén talált otthonra pl. több tanár, városi és vasúti hivatalnok, postás is. A város lakásépítő akciója sikerrel járt, így elhatározták annak folytatását.

1924 tavaszán Nagy Elek műszaki tanácsos vezetésével a mérnöki hivatal elkészítette az új kislakások terveit. Az építkezések helyéül ezúttal a Bethlen utca végét és a városi kertészetet jelölték ki. A Bethlen utca végén két egyenként háromszobás kislakás épült Smiják István építőmester kivitelezésében. Ezekben két szobát, konyhát a földszinten, egy lakószobát és fürdőszobát alakítottak ki az emeleten. Közvetlenül a háromszobás kislakások épülete mellé emelték a kétszobás lakásokat magában foglaló házat, amelyet a városi mérnöki hivatal épített fel. A városi kertészetben felépült épületeket Zednik Emil főkertésznek és Somlyay Adolf kertész részére utalták ki.

A Tokaji út elején lévő kislakásokat 1937-ben adómentes házakként kínálták megvételre, 1948-ban pedig már a Vasgyár utcában jelöltek ki telkeket kislakások építési helyéül…

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2023. november 20. 16. o.)

Két egykori kislakás a Bethlen Gábor utca végén

Részletek

Írta: Ilyés Gábor

Amiről az utcák mesélnek…

A városi kislakások történetéből 1.

„A megmérhetetlen nagyságú lakásínség és a pusztulásra kárhoztatott építőipar halálos vonaglása a két szomorú kórtünete a városnak, amely országos jellegű nyavalyában Nyíregyháza város sajnosan legelöl vezet” – többek között ezt is megfogalmazták abban a memorandumban, amelyet a város képviselő-testülete nevében nyújtottak be 1921-ben a kormányhoz. A beadványtól a szükséglakások építéséhez szükséges állami támogatás megítélését remélték.

A város által megfogalmazott problémák országos méretűek voltak, ezért 1921-ben törvényt is alkottak az állami kislakások építéséről. A törvényalkotók felismerték azt, hogy jelen helyzetben a magántőke bevonása az építkezésekbe nem lehetséges, ezért azoknak állami támogatással kell megvalósulniuk. Ebből az állami támogatásból részesült Nyíregyháza is, ahol a hajléktalan tisztviselők mellett szerették volna azt az 54 családot is fedél alá juttatni, akik az elcsatolt magyar földekről érkeztek és szabad lakások hiányában vagonokban éltek. Továbbá életet szerettek volna lehelni a már egy évtizede pangó helyi építőiparba is.

1921 októberében arról döntöttek, hogy az egy- és kétszobás lakásokat az állami típustervek alapján készítik el, de módosításokkal: nyílt előtér helyett zárt előtérrel, az illemhelyeket az épülettől elkülönítve, a belmagasságot pedig 2,60 helyett 3 méterben határozták meg. Az építkezés helyéül a szegényház (ma Széna tér) és csapatkórház (ma Árok utca) közötti, a Tokaji (ma Rákóczi) úttól határolt földterületet jelölték ki. Úgy tervezték, ha már megszűnnek a lakásproblémák, akkor ezek a szükséglakások a szegényház és a járványkórházzá átalakított csapatkórház céljait szolgálhatják.

Novemberben kijelölték tizenegy épület helyét és felparcellázták az egyszobás lakásoknak 300, a kétszobásoknak pedig 500 négyszögöles telkeket. Nyolc épület építési jogát Pisszer János és társai, háromét pedig Smiják István és társai nyerték el. Decemberben hozzá is kezdtek az alapozási munkálatokhoz, de a tél beállta miatt azok csak tavasszal folytatódtak.

(Megjelent: Nyíregíházi Napló, 2023. november 13. 16. o.)

"A városi tisztviselőknek épített lakások egy része"
(Kép: Felbermann Endre: Emlékek a múltból. A korabeli Nyíregyháza képekben. 31. o.)

Részletek

Írta: Ilyés Gábor

Amiről az utcák mesélnek…

Pillanatképek a Kürt utca lakóinak életéből

A régi városi térképekről leolvasható, hogy az utcát eredetileg Angyal utcának, majd Angyal zugnak nevezték. Mai elnevezését 1890-ben kapta. Buday Irén azonban még 1896-ban is így hirdette a 14. sz. alatt található kalapüzletét: „Kürt utcza, ezelőtt Angyal zug”. Ez az úgynevezett Zomborszki-féle ház, ahová majd 1900-ban özv. Rottmann Lajosné áthelyezi varrodáját.

Amikor egy Kürt utcai lakos 1900-ban azért emel szót, mert nem elég, hogy a város kellős közepén elhelyezkedő utcája a legsötétebb, az eső vagy olvadás után még a legsárosabb is, hiába fizetnek kövezetvámot a lakói. Szerinte ilyenkor ide valaki csak közjegyző kíséretében jöjjön, hogy azonnal megtehesse végrendeletét, melyben „kitagadás terhe alatt tiltaná meg az örököseknek, hogy lábukat a Kürt utcába tegyék”, amelynek „egészséges fekete sara oly vendégszerető, hogy ellenállhatatlan vonzerőt gyakorol az ember sárcipőire”. Az utca „őslakói” ilyen időben már spárgával kötözik cipőiket lábaikhoz. A város főkapitányát egy sétára invitálja az utcába, amelyet korábban nem véletlenül neveztek Angyalnak, hiszen „esővíz idején csak az angyalok járhatnak benne”.

A vendégmarasztaló sár mellett iskolás gyermekek „harcai” miatt is panaszkodott egy lakó 1905-ben. Az evangélikus és az izraelita elemi iskola tanulói mérték össze erejüket szabad idejükben, ami szerinte annak köszönhető, hogy a Szarvas utcai zsinagóga udvarának van egy kijárata a Kürt utcára, amely utcát az evangélikus elemisták is könnyedén megközelítenek az iskolájuk erre az utcára néző kerítésén tátongó nyíláson át. A két fél közötti küzdelemben „tégla és kődarabok sűrűn repülnek a levegőben s igazán Isten csodája, hogy a küzdőkben, a járókelőkben és az ablakokban nagyobb kárt nem tesznek”. Még szerencse, hogy ebből kimaradtak a római katolikus elemi iskola tanulói, akiknek iskolája a Kürt utca és az Iskola utca sarkán állt. Ezt az iskolát 1936-ban a várostól búcsút vevő Énekes János prelátusról nevezték el.

1928-ban pedig arról szólt a sirám, hogy az Iskola utcából nyíló Kürt utca számozását a Kereszt utcánál kezdték, s ezzel bonyodalmat okoztak, mert senki nem tudja, hol kezdődnek a házak számozásai.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2023. november 6. 16. o.)

Térképrészlet

Részletek

Ki mesélteti az utcákat?

2013 októberében arculatváltás történt a Nyíregyházi Naplónál és a lokálpatrióta tudat erősítése érdekében egy helytörténeti rovat is indult „Amiről az utcák mesélnek…” címmel. A sorozat a 100. részéhez érkezett el, amely alkalomból bemutatjuk a szerzőt és a cikkek megszületési körülményeit.

 

Bővebben...