1. Főtér

VÁROSISMERETI JÁTÉK

Ha már itt vagy, kíváncsi lennék egy dátumra:

mikor történt városunk megyeszékhellyé válása?

E dátumra könnyen rátalálhatsz,

csak járj Kossuth nyomába,

ki, ha leszállna szobrának talapzatáról,

lábai odavinnék a város házához,

melynek egyik táblája

segítségedre szolgálhat.

(Keressétek meg a dátumot, írjátok be a 7. helyre, majd menjetek tovább az alanti versike szerint!)

Innen tovább a városalapító atyák szobrához haladj,

melyen Károlyi Petrikovitsnak egy fontos iratot átad.

Ha nem tudnád, melyik szoborról beszéltem,

Ajánlom, ezt a képet jól nézd meg:

A főtér

A város főterének egyik érdekessége, hogy ez a városháza előtti terület volt mindig a település központja. Ide jöttek hosszú évtizedeken át adni-venni portékájukat az emberek, hiszen ennél alkalmasabb helyet nem találhattak a piacnak sem. Erre utalnak a tér korábbi elnevezései: Belső piac, Főpiac, Beltér. Később a városházáról Városház térként ismerik, majd amikor Betlen Gyula bronzba álmodta és öntötte Kossuth Lajos alakját, hivatalosan is Kossuth tér lett a neve és az a mai napig is. A névadó szobra 101 éve hirdeti már a nemzeti függetlenség és szabadság gondolatát.
Egy 1804-es térkép tanúsága szerint a mai városháza telkén volt a földesúri hatalmat képviselő uradalmi magántelek is. Közigazgatási központ szerepe is volt tehát a térnek a megfelelő hivatalokkal, törvényszékkel, amelyekhez vendégfogadó, üzletek és pénzintézet is társult. 1814-ben itt szentelik fel a hosszú éveken át (1783-tól) épített római katolikus templomot is, amely 1904-ig, az új, Samassa József egri érsek által építtetett templom elkészültéig szolgálta a híveket. 1904-ben a templomot elbontották és a terület teljesen egészében a város tulajdonába került.
E központi fekvésű területen 1840-ben egy új városháza építésébe kezdtek, amelyet 1842-ben vehettek birtokukba a város tisztviselői. 1871-ben, amikor a megyei törvényszékeket átszervezték országos (királyi) törvényszékekké, akkor a város vezetése kötelezettséget vállalt annak elhelyezésére. Szükségessé vált az épület átépítése, amelyet 1871 szeptemberében Benkó Károly pesti építész tervei alapján kezdtek meg. 1892-ben a Bethlen utcai részen toldalékkal bővítették az épületet, majd 1912-ben az északi szárnyat toldották meg az udvaron nyugat felé, így nyerte el mai alakját. A földszinten kialakított üzlethelyiségek bérbeadásától jelentős jövedelmeket remélt a város.
A tér sokáig közlekedési központ is volt, hiszen a közlekedési forgalom megszűntetéséig itt vezettek át azok az utak, amelyek a megye távolabbi helységei felé vitték tovább az utazót, sőt 1911-től 1969-ig villamos csilingelését is lehetett hallani a téren.
Nevezetes várostörténeti eseményeknek is színteréül szolgált a tér. Így szemtanúja lehetett az 1824-es örökváltsági szerződés kihirdetésének és a város jogait megerősítő és kiteljesítő 1837-es királyi privilégiumlevél felolvasásának is. 1941 novemberében Horthy Miklós kormányzó és felesége a városháza árkádja előtt fogadta az orosz harctérről hazatért szabolcsi és nagyváradi lovasezredeket, valamint egy lovas tüzérosztályt. 1956. október 26-án a nyíregyházi forradalmárok ledöntötték a Kossuth-szobor közelében 1945-ben felállított szovjet síremlékeket, a tűzoltók pedig leverték a városházon lévő, idegen eszméket hirdető országcímert és a vörös csillagot.
A tér ma is a város által rendezett megemlékezések, ünnepségek és egyéb, turistákat is vonzó programjainak helyszíne.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2013. október 4. 16. o.)

A tér névadójának emlékjelei

nyiregyhaza kossuth ter