Amiről az utcák mesélnek…

A professzori iskola kiválóságai: Jurányi Sámuel és Jurányi Lajos

Az 1806-ban alapított professzori iskolának 1854-ig mindössze négy professzora volt: Karlovszky József (1806–1815), Greguss Tamás (1815–1823), Krmeszky György (1823–1825) és Jurányi Sámuel. Közülük kiemelkedik Jurányi Sámuel, aki 1804. február 20-án született Nyíregyházán. Ő is a professzori iskola növendéke volt, majd tanulmányait az eperjesi kollégiumban folytatta. Jurányit már 1823-ban megválasztották, de csak két évvel később kezdte meg tanári pályafutását. E két év alatt előbb Debrecenben lakott, ahol bejárhatott a református kollégium előadásaira, hogy a magyar nyelvet tökéletesítse. A következő évben, Bécsben teológiai, történeti és filozófiai téren képezte magát tovább. A megszerzett tudását 1825-től a professzori iskolában nyíregyházi fiataloknak adta tovább egészen 1854-ig. Ekkor gyülekezeti lelkésszé választották és e minősítésben szolgálta egyházát az 1858-ban bekövetkezett haláláig.
Jurányi Sámuel és Dióssy Karolina házasságából 1837. augusztus 25-én, a professzori iskola tanítói lakában született meg Jurányi Lajos. A professzori iskola tanulójaként édesapja ismertette meg a növénytan akkor még kezdetleges elemeivel. Ezt követően az eperjesi evangélikus kollégium hallgatója lett, ahol Hazslinszky Frigyes tovább mélyítette növénytani érdeklődését. 1856–1862 között a pesti egyetemen végzett orvosi tanulmányokat. Ugyanitt Gerenday József, a növénytan tanára 20 forint havi fizetéssel magántanársegédévé fogadta. Egy egyetemi ösztöndíjnak köszönhetően 1863–65 között előbb a bécsi, majd a jénai egyetemeken növénysejttani és növényszövettani kutatásokat folytatott és a leghíresebb botanikusok előadásait hallgathatta. 1866-ban a pesti egyetemen kinevezték a növénytan rendkívüli, majd rendes tanárává, s itt oktatott egészen haláláig. 1882-től az Akadémia rendes tagja. 1897. február 27-én Abbáziában hunyt el, hol betegségének gyógyítását remélte. Ravatalánál Than Károly e szavakkal búcsúzott tőle: „te tanítottál meg bennünket arra, hogy a növényvilágot bölcsészetileg csak biológiai alapon lehet megérteni”. Nevét városunkban a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat egyesülete őrzi, míg emléktábláját a Luther-ház falán helyezték el.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2016. augusztus 26. 16. o.)