// AdSense kód

 Amiről az utcák mesélnek…

„Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében”

Herman Ottó e gondolat a felvetésével javasolta az Országos Állatvédő Egyesület közgyűlésén 1900-ban, hogy a mintául szolgáló amerikai példa alapján hazánkban is szenteljenek egy napot a madaraknak és a fáknak.  Chernel István ornitológus 1902-ben Kőszegen már meg is szervezte ezt a napot, amelyet négy évvel később Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írt elő, hogy az iskolákban „természetvédő” és erkölcsnemesítő szellemben emlékezzenek meg a madarak és fák napjáról. Így lett ez a nap a természet ünnepe, amelyet szívesen ült meg egy májusi napon a tanulóifjúság tanítóikkal egészen a második világháborúig.

Nyíregyházán kismajálisnak is nevezték ezt a napot, amikor az iskolák diákjai felkerekedtek és tanáraikkal kivonultak a szabadba. Kedvelt célpont volt az Erzsébet-liget, ahol a természet lágy ölén alkalmi versek szavalatával idézték fel az állatok és a fák világát, hazafias dalokat énekeltek és fák, elsősorban eperfák ültetésére is sort kerítettek. Megtekintették továbbá a ligetben elhelyezett fészekodvakat, madáretetőket, de természetesen a tánc és a játék, a labdázás és az uzsonna sem maradhatott el. E napokon általában a szülők és a tanügy barátai is részt vettek. Az elemi iskolások mellett igyekeztek a nap üzenetét a leendő tanítók lelkébe is oltani. E céllal tartották meg 1933-ban a tanítóképzősök és a gyakorló elemi iskola növendékei számára is a napot, akik közül öten-öten Sóstón facsemetéket ültettek el.

Egy kultuszminiszteri körrendelet 1932-ben újabb tematikával bővítette a madarak és fák napját, amikor elrendelte, hogy az iskolák tanulói a hősök temetőjében, vagy a hősök szobra köré ültessenek virágot, díszcserjét és gondoskodjanak azok ápolásáról.

A második világháború után feledésbe merült a mozgalom, majd egy 1994-es miniszteri rendelet május 10-ét jelölte meg e jeles nap dátumának. Képünkön a „madarak atyjának”, Herman Ottónak a nevét viselő orosi iskolában található szobra látható.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2017. május 19. 16. o.)

Herman Ottó