Amiről az utcák mesélnek…
Fejezetek a Nyíregyházi Ipartestület történetéből 3.
Városunk iparosai 1919 augusztusában tartott közgyűlésükön újabb három évre elnökké választották Zomborszky Dánielt, valamint Győri Lajos iparos indítványára elhatározták, hogy új székházat emelnek. A jelenlévők felajánlásainak köszönhetően azonnal össze is gyűlt 5000 korona, valamint az iparhatósági biztos is lemondott évi tiszteletdíjáról e nemes cél megvalósítása érdekében.
A székházépítés ügye akkor kapott újabb lendületet, amikor 1922-ben Pisszer János építőmestert választották az Ipartestület elnökévé, aki egyben a városi képviselő-testület tagja is volt. Most már a testület elé vitték az ügyet és a várostól a Zöldség téren található Bodnár-féle ház átengedését kérték, ám azt elutasították. 1924-ben a képviselők úgy döntöttek, hogy a Vay Ádám utcai régi Sonkolya-féle telket bocsátják az Ipartestület rendelkezésére. Később azonban az új szabályozási vonal miatt a telek oly keskeny sávra zsugorodott, amely már nem volt alkalmas székház építésére, így az iparosok visszaadták azt a városnak. Döntő jelentőségű volt az Ipartestület 1928 júliusában megtartott közgyűlése, amikor a jelenlévők a Vay Ádám (ma: Dózsa György) utca 25. sz. alatti Hőnig-féle telek megvásárlásáról döntöttek, amit meg is vettek 23 ezer pengőért.
Jó hír volt az építtetőknek, hogy dr. Rakovszky Iván ny. belügyminiszter, városunk képviselőjének közbenjárására az állam segélyt biztosított az építkezés megkezdéséhez, míg 1929 elején pedig a város szavazott meg 8 ezer pengőt és 100 ezer téglát. Adorján János, Smiják István, ifj. Tóth Pál és Nagy Jenő helyi építészek elkészítették a székház terveit, amelyeket egy fővárosi szakbizottság „kiváló szakmunkáknak” minősített és javasolta, hogy a terveket egyesítsék. A dr. Bencs Kálmán polgármester elnökletével megalakult székházépítő bizottság 1929 júniusában ifj. Smiják István építőmestert bízta meg a székház felépítésével, akit utasított, hogy a munkálatokat mielőbb kezdje meg.
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2018. február 23. 16.)
Az ipartestületi székház tervrajza (Smiják István)
