Amiről az utcák mesélnek…
„Benczi Gyula híres hegedűje sírta a talpalávalót…”
Száz évvel ezelőtt hunyt el Benczi Gyula, akit Krúdy is több alkalommal és szívesen emlegetett írásaiban. Ő írta róla például 1930-ban, hogy a híressége Jókai Móréval vetekedett: „Akit már Jókai se tudott meghódítani a regényeivel, azt a szívbeteget, kedélybeteget, általában tetszhalottat Benczi Gyula vette kezelés alá”. Szintén Krúdy szerint voltak olyanok, akik kétnapi járóföldről is eljöttek, csak hogy Benczi játékában gyönyörködhessenek, mások pedig csak azért házasodtak össze, hogy a lakodalmában ő húzza a Kállai kettőst.
A „Nyírség varázshegedűse” híres cigányzenész családba született 1849-ben. A magyar népzene szépségeinek rejtelmeibe apján kívül az országos hírű Patikárius Ferkó vezette be. A pesti zenei konzervatóriumban az intézet vezetője, Hubert Károly ismertette meg a klasszikus zene szépségeivel. Bandájával hangversenyezett Berlinben, Londonban, Párizsban, Stockholmban, sőt még a cári udvarban és a walesi herceg előtt is sikert sikerre halmozott, de legszívesebben Nyíregyházán játszott. „Sehol sem tudtak olyan igazán jól mulatni az emberek, mint Szabolcsban, és Benczi Gyulának mulatós vendég kellett, aki tokajival itatja a cimbalmot, oldalba lövi a nagybőgőt, iszik és dalol, de ha a cigány, a Benczi Gyula megszólal, elhallgat és inni is elfelejt, és csak hallgat”. Nyíregyházán is sok helyen játszott, de a legszívesebben az egykori Európa szálló termeiben. A város kultúrtörténetébe is bemuzsikálta magát. Zenekarának játékával nyílt meg a színház 1894-ben, de az ő dallamai köszöntötték a millenniumi esztendőt is.
Amikor 1918. május 21-én meghalt, hét vármegye cigányai gyászolták. A temetésén „öreg, fehérhajú hangászok fölstimmelték a három napos tétlenségben lehangolódott muzsikákat, ifjú cigánylegények fekete csokornyakkendőt kötve, letörölték a három napos port hegedűikről és kétes lebujok, meg füstös kávéházak helyett egy szomorú ház előtt sorakoztak sorba, hogy mesterüknek […] elhúzzák azt a bizonyos egy-két utolsó nótát, amelyiknél utolsóbbat a legmulatósabb úrnak sem húz e földön cigány”.
Benczi Gyula cigányprímás bandája élén
Benczi Gyula emléktáblája
(Az Európa-ház falán, Dózsa Gy. u. 6.)
Benczi Gyula eredeti sírját már felszámolták. Sírfelirata a Rácz Marci (szintén cigányprímás)
sírját körbevevő kerítésen látható (Északi temető, XVI. parcella).
(A fotók 2018. június 3-án készültek.)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2018. május 18. 16. o.)