• Városalapító atyák szobra

    Városalapító atyák szobra

    "Tallózzunk mezején régen volt, dolgos időknek.
    Ősök jönnek elém, homokon várost alapítók,
    Kiknek erénye, miként a kis ablakon át az olajmécs.
    Esti sötétségben szeliden hivogatja a vándort"
    (Vietórisz István: Tirpákok)


    Nagy Benedek alkotása, 2001
  • Kossuth  szobor

    Kossuth szobor

    Betlen Gyula alkotása, 1912
  • Jusztícia szobra

    Jusztícia szobra

    Ismeretlen alkotó, 1871-1873
  • Magyar huszár szobra

    Magyar huszár szobra

    Györfi Sándor alkotása, 1997
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Borsi

27 márc. 2020

VIVÁT RÁKÓCZI FEJEDELEM!

BORSI - A "MAGYAR BETLEHEM"

„A fejedelem szülőhelye, Borsi, igen szerény falucska
Zemplénmegye székvárosának, Sátoralja-Uj helynek szomszédságában.
A falu végén Ronyva nevű patak foly, azon keresztül tölgyfa híd vezet,
s a vízen túl cserfa erdő terül el.
Az erdő közepén elég nagy, egyemeletes épületet látunk,
a mely sem stíl, sem csín tekintetében nem mondható kiválónak.”

(Vasárnapi Újság, 1882. 25. sz. 397.)

 

A település előbb a sárospataki vár, majd a sátoraljaújhelyi uradalom része, később a Perényiek, a Pálóczyak és mások birtoka volt. Az első kastélyt Zeleméri Kamarás Miklós, tokaji várkapitány építtette 1579-ben. Az építtető lánya révén a birtok és a kastély 1602-ben Lorántffy Mihályé lett, majd I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házasságával a Rákóczi-birtokok része lett. A később bővített és átalakított kastély a 17. század közepétől gyakran szolgált urai és úrnői otthonaként.
E kastélyban született meg 1676. március 27-én II. Rákóczi Ferenc, aki Vallomásaiban így írt születésének helyéről: „Zavarba jövök, és elpirulok, Uram, ha fölidézem születésedet és körülményeit, és ha az enyémre gondolok. Te, az Isten, teremtőm nekem és a mindenségnek, istállóban születtél, én pedig palotában…” E gondolatok analógiája alapján szokás Borsit „magyar Betlehem”-nek nevezni és a kastély ma a magyarság egyik zarándokhelye.

 

Borsi 1w

II. Rákóczi Ferenc szülőháza Borsiban
(Kép: Vasárnapi Újság, 1882. 25. sz. 396.)

 

 Huszár Adolf: II. Rákóczi Ferenc szülőházának emléktáblája

Az emléktábla állítását a sátoraljaújhelyi turisták kezdeményezték, akik pl. különböző társas ünnepélyek szervezésével teremtették elő a szükséges költségeket. Az emléktáblát fekete márványból készíttették. A rajta elhelyezett bronz reliefek Huszár Adolf szobrászművész alkotásai. Középen a Rákóczi-család címere látható. Ettől balra és jobbra egy Rákóczi korában készült érem elő- és hátoldalának felnagyított változatát helyezték el.

Borsi 2Borsi 3

Huszár Adolf mintája után rajzolta Dörre Tivadar.
(Képek: Vasárnapi Újság, 1882. 26. sz. 413.

Az érmét Thaly Kálmán adta át Huszár Adolfnak megmintázásra. Az előlapon a fejedelem jobbra tekintő portréja látható, körülötte latin felirattal: „FRANCISCUS. II. D: G: TRANSYL: PRIN: RAKOCZI. DUX. CONFOE. R. STAT” („II. Rákóczi Ferenc Isten kegyelméből Erdély és a királyság szövetkezett rendeinek vezére”). Az érme hátlapján a térdeplő Themis és a mérleget tartó Egalitas leoldják a Libertas kezén és lábán lévő bilincset. Ugyanitt egy latin szállóige olvasható Horatiustól: „DIMIDIUM. FACTI. QVI. BENE. COEPIT. HABET” („A jó kezdet fél siker”). A női alakok alatti felirat: „OPERE. LIB. INCOHATO/ ANNO MDCCIII/ XIV. IUNII.” („A felszabadítás munkája megkezdődött 1703. június 14-én”). A szabadságharc kezdetét ­jelképező eredeti érme 1705-ben készült, a svéd származású körmöcbányai fővésnök, Daniel Warrou munkája. A márványtáblát oszlopos és timpanonos kőkeretbe foglalták, amelyet Gerenday Antal fővárosi díszítőszobrászati és kőfaragóműhelyében készítettek.

Borsi 4w

Avatása: 1882. június 11.
Helye: A várkastély belső udvarának falán.

Az emlékjelet a várkastély azon saroktornyához illesztették, amely szobájában Rákóczi született. A felállítását eredetileg a fejedelem születésének a 205. évfordulója alkalmából, 1881-ben tervezték, ezért ez a dátum olvasható a tábla alján. 
A leleplezési ünnepséget 1882. június 11-én tartották. A már előző nap megérkezett vendégeket a feldíszített Sátoraljaújhely városából különvonat vitte az ünnepség színhelyére. Szabolcs vármegyét, a kassai és a debreceni Függetlenségi pártot és a kolozsvári ifjúságot egy küldöttség képviselte. A Petőfi Társulat részéről Szabó Endre, a Kisfaludy Társaságtól ifj. Ábrányi Kornél és Mikszáth Kálmán, míg a Történelmi Társulattól Szádeczky Lajos és Dongó Géza voltak jelen. A notabilitások sorában megemlítendő még Molnár István Zemplén vármegyei főispán, Meczner Gyula, Balogh Géza, Dobranszky Peter képviselők, Marschalkó Tamás honvédezredes és Bokor József sárospataki főiskolai igazgató. Az ünnepségen Matolai Etele alispán mondott avató beszédet, amelynek végén leleplezték az emléktáblát. Ezt követően Boruth Elemér elszavalta Jókai Mór erre az alkalomra írt költeményét, míg Fejes István és Bajusz József saját ódáikat adták elő. Az ünnepi műsort az újhelyi, a pataki és nagymihályi dalegyletek éneke zárta. A napot díszlakoma és népünnepély zárta. 
Valószínűleg a második világháború után helyezhették át az emléktáblát mai helyére, a kastély belső udvarának falára, míg a kőkerete megsemmisült.

Borsi 5

„Az emléktábla jó benyomást gyakorol a szemlélőre. Nem egyszerű, falba illesztett lap az, inkább a falhoz épített kis homlokzat, mely oltárra emlékeztet. Közel két öl magas s két oldalt sugár kőoszlop köríti s fönn csúcsos tetőzetben végződik, mely kirúgó ereszt képez s magát a táblát is védi az idők viszontagságaitól. 
Az emlék hármas homokkőtalajon és két márványlépcsőn nyugszik.”

(Vasárnapi Újság, 1882. 26. sz. 413.)

 Jókai Mór:
II. Rákóczy Ferencz emléke (1882)
(részlet)

„Fejedelmi bölcső volt a fényes csónak,
Egek országából mi a világra hítt,
Hívták száműzésnek, nehéz koporsónak
Azt a gyászos hajót, mi oda visszavitt.

S az a tenger, mit e kettő közt bejártál,
Annak egy neve volt: nemzeti dicsőség;
Méltó, hogy a miért küzdtél, mire vártál,
A késő utódok az álmot betöltsék.”

(A teljes vers ITT olvasható)

Borsi 10w

A Fortepan oldalán található kép - amikor még eredeti helyén volt az emléktábla

 Borsi kastely

 

A várkastély újjáépítésének emléktáblái

A szatmári békét követően a kastélynak több tulajdonosa is volt. A trianoni békediktátum után az elbontás veszélye is fenyegette. Hajna Sándor ügyvéd vásárlása óvta meg a pusztulástól, aki az ingatlant 1939-ben Zemplén vármegyének ajándékozta. Bornemissza Miklós alispán kezdeményezésére, az ország vármegyéinek és törvényhatósági joggal felruházott városainak anyagi támogatásával az épületet felújították. 1943. október 10-én Szinyei Merse Jenő kultuszminiszter ünnepi beszédével adták át a felújított kastély épületét. Ezen ünnepség alkalmával leplezték le azt az emléktáblát, amely az adományozók nevét és felajánlásainak összegét tartalmazta. 
A második világháborút követően fél évig a szlovák hadsereg katonakaszárnyaként használta az épületet. Ekkor rongálták meg a felújításnak emléket állító táblát, amely e megrongált állapotában a kastély bejáratánál őrzi e vészterhes idők emlékét. 
1991-ben megalakult Borsiban a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság, amely kezdeményezte Rákóczi szülőházának a megmentését. Az Emléktársaság készíttette el a megrongált tábla másolatát, amelyet 2007-ben helyeztek el.

Borsi 6w

Az 1943. október 10-én leleplezett és később megrongált emláktábla

Borsi 7w

A 2007-ben állított tábla

Mayer Ede: II. Rákóczi Ferenc

Mayer Ede szobrászművész alkotását eredetileg Zólyomban állították fel 1907-ben. Jelenlegi helyén 1969. május 31-én leplezték le.
A szobrot 2013 tavaszán színesfém tolvajok eltulajdonították és vandál módon feldarabolták. Az elkövetőket a hatóságok rövid időn belül előállították és a három részre vágott szobrot is megtalálták. Társadalmi összefogás és adakozás eredményeként a szobrot Gere László újította fel Budapesten. A megszépült szobrot 2013. augusztus 18-án adták át a nagyközönségnek. 
A II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás egy pályázati támogatás elnyerésének köszönhetően új posztamenst állított a szobornak, amelyet a 2018. március 25-én tartott ünnepség keretében adtak át. A kőfaragó munkát a gödöllői Varga és Fiai Kft. végezte, míg a szobrászati munkálatokban és a bronztábla készítésében Gere László budapesti cizelláló mester és Lipovics János győri szobrászművész működött közre.

Borsi Rakoczi

Mayer Ede: II. Rákóczi Ferenc (1907)

Borsi megemlekezes 2016

Megemlékezés 2006-ban

Holdas György: II. Rákóczi Ferenc

Vitéz Kiss Imre a Szent Korona Szövetség elnökének kezdeményezésére 1999-ben megkezdték a várkastély helyiségeinek műemléki helyreállítását. A társadalmi összefogással végzett munkálatok 2006-ig tartottak, amikor két teremben állandó kiállítást rendezhetett be a HM Hadtörténeti Múzeum. 2006. március 27-én ünnepélyesen megnyitották a Rákóczi emlékszobákat és ekkor leplezték le a fejedelem szülőhelyén azt a vörösmárványból faragott emléktáblát, amelyet Holdas György Munkácsy-díjas szentendrei szobrászművész készített v. Kiss Imre felkérésére még 1999-ben, ezért olvasható rajta ez a dátum.

Borsi Rakoczi szulohaz emlektabla

Holdas György: II. Rákóczi Ferenc

Borsi 15w

A várkastély terme II. Rákóczi Ferenc bölcsőjének másolatával

 2019-ben megkezdték a Rákóczi kastély felújítását. A munkálatokról ezen az oldalon lehet tájékozódni: LINK.

emlekhelyek emlekjelek logo

Könyvajánló

  • 06. beszél a márvány borító
  • 01. Lakóhelyünk Nyírbogdány borito
  • 07. Fiúk fel a fejjel borító
  • 11. Társszékesegyház borító
  • 14. beszél a márvány borító
  • 21. Málenkij Robot borító
  • 22. Hősök temetője borító
  • 1956
  • Amiről az utcák mesélnek

Látogatószám

ma: 4

tegnap: 5

e héten: 66

e hónapban: 350

összesen: 11487

 

Szobrok

  • 01. borsi
  • 02. budapest rakoczi szobor2
  • 03
  • 04. balatonalmadi rakoczi szobor
  • 05. kassa rodostói ház2
  • 06
  • 07. munkacs zrinyi
  • 08. satoraljaujhely rakoczi mellszobor 02
  • 09. szatmarnemeti rakoczi szobor
  • 10. zirc rakoczi szobor

Ajánló

NKA

ZOO

100 éves patika

Tiszantuli Takarekszlogen

muzeum.kemecse

Korona

legifoto latvanyterkep