Amiről az utcák mesélnek…

„Az új templom legyen fölszentelt csarnoka az Istennek, védelmezője a hitnek, örök hirdetője a haza- s emberszeretetnek” 1.

Samassa József egri érsek, miközben 1902. július 23-án Aachenben bemutatta aranymiséjét, Nyíregyházán a megbízásából Ferenczy Bertalan nagykállói prépost, egyházmegyei főesperes lerakta az új templom alapkövét. A főpap azzal tette emlékezetessé pappá szentelésének ötvenedik évfordulóját, hogy saját költségén templomot építtetett a Nyírség fővárosában.

A munkálatok Nagy Virgil és Kommer József építészek tervei alapján, Pisszer János építőmester műszaki vezetése mellett, két éven át tartottak. Samassa 1904. május 30-án, teljes inkognitóban városunkba érkezett, hogy az építészek vezetésével megtekintse a már berendezett, felszentelésre váró templomot. Ekkor nyilatkozott a templomszentelés napjáról is, amelyet augusztus 15-ére vagy 20-ára tűzött ki. Később az utóbbi dátum mellett döntött, így a helyi római katolikus egyház az államalapítás ünnepén templomának szentelésére is emlékezik, immár 120 éve.

Augusztus 19-én a Miskolc felől vonattal jövő érseket Rakamazon fogadta és a vármegye nevében üdvözölte Szikszay Pál alispán, gróf Pongrácz Jenő pedig a katolikusok nevében köszöntötte. A nyíregyházi vasútállomáson Májerszky Béla polgármester üdvözlő szavaira többek között ezt válaszolta Samassa: „A templom, uraim, a vallásos erkölcsiség védőbástyája, és mint ilyen, védőbástyája egyszersmind a haza érdekeinek is”. Ezt követően az érsek és a polgármester a város négyes díszfogatába ültek és a főpap szálláshelyére, a plébániára hajtattak. Az őket kísérő hosszú menetben Oros és Napkor földműveseiből alakított bandériuma, a 12 fős millenniumi díszruhába öltözött nyíregyházi bandérium, többen díszmagyarban és mintegy 200 hintó haladt át a három diadalkapun, a fellobogózott Széchenyi utcán. Jósa András így emlékezett e napra: „Nyíregyháza városa sohasem látott, de nem is fog látni olyan fejedelmi fogadtatást, amellyel a nagylelkű főpásztort nemcsak a város, hanem a vármegyének színe-java méltán megtisztelte, és amilyenben itt koronás fők közül csak Mátyás király részesülhetett volna”.

Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2024. agusztus 19. 16. o.)

Samassa József
(Kép: Uj Idok. 1902. 27. sz. 100. o.)