Amiről az utcák mesélnek…
Az első „football-match” városunkban
Képünkön az első hazai football-ábrázolás látható, amely Molnár Lajos Atlétikai gyakorlatok című könyvében jelent meg 1879-ben. Később napvilágot láttak a sportág szabályismertető füzetei, majd 1897. május 9-én lejátszották az első hivatalos mérkőzést is, 1901-ben pedig megalakult a Magyar Labdarúgók Szövetsége.
Városunkban 100 évvel ezelőtt, 1905. augusztus 12-én játszották le az első „football-matsch”-et, amely leginkább a sportág népszerűsítésére vállalkozó és clubba tömörülő ifjak bemutató mérkőzése volt. A meccsre az Evangélikus Főgimnázium „játszóterén” került sor. Ezt a régi vásártérből kiszakított területet még a város adományozta a gimnáziumnak, amely tornapályának használta. Később ezen a területen alakították ki a Volán sporttelepet, ahol nívós salakmotor-versenyeket is rendeztek. Ma az Orosi útból nyíló Sport utca vezet oda.
A Nyírvidék tudósítója a játék céljának összefoglalásával igyekezett nézőközönséget toborozni: „Gyönyörű látványt nyújt, mikor az izmos játszók a labda körül összemérik erejüket és ügyességüket s nagy a diadal, mikor a labda az ellenfél kapuja felé kirepül. Ilyenkor aztán neki ereszkednek a csatárok s igyekeznek berúgni az ellenfél kapuján, hogy így goalt szerezzenek. De ott van ám az éber kapus s az ő ügyességén meghiúsul a támadás, s ha néha-néha sikerül is beadni a goalt, van akkor nagy üdvrivalgás s a berúgót számosan üdvözlik”. Augusztus 12-én azonban az eső és a hideg szél miatt kevesen látogattak ki a mérkőzésre, amelyen a két csapatot piros és zöld szalag különböztette meg egymástól. A „lelkes játszók” 4 gólt értek el, így az első mérkőzés a piros csapat győzelmével ért véget. Sajnos neveket nem közölt a tudósító, de azt még feljegyezte, hogy az ifjak „vacsorával egybekötött estélyt rendeztek a cédulaháznak nevezett kis vásártéri épületben”.
A visszavágót augusztus 20-án, ismét csekély számú közönség mellett játszották le, amit a tudósító a játék szokatlanságával magyarázott. Komikus jelenetekben sem volt hiány, amikor a labdáért folytatott küzdelemben „a játszók sok port s egymást rúgták fel”. Az első meccshez képest már fejlődés is tapasztalható, amennyiben a csapatok játékában „már meglehetős az összjáték”. Ezúttal is a piros csapatok örülhettek 1:0-ás győzelmüknek.
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2015. augusztus 28. 16. o.)
A kép forrása:
Molnár Lajos: Atlétikai gyakorlatok (1879)
A Nyírvidék tudósításai a város első futballmérkőzéseiről
Football-matsch.
Városunk erőteljes fiatalsága már régebben szövetkezett egy egészséges eszme érdekében s valóban lelkesen is igyekszik az ügyet, a footballozás ügyét minél jobban előmozdítani. Hetenként háromszor, kedden, csütörtökön és szombaton ruganyos lépésű ifjakat láthat a figyelmes járókelő a vásártér felé sietni… A pálya ugyanis ott van, a játéktérnek nevezett s a gimnázium növendékei által használt részén a vásártérnek, a katonai lovagló-tér mellett. Itt gyűlnek össze ifjaink s áldoznak a sport nemes élvezetének, még pedig a football sportnak. Gyönyörű látványt nyújt, mikor az izmos játszók a labda körül összemérik erejüket és ügyességüket s nagy a diadal, mikor a lapda az ellenfél kapuja felé kirepül… Ilyenkor aztán neki ereszkednek a csatárok s igyekeznek berúgni az ellenfél kapuján, hogy így goalt szerezzenek. De ott van ám az éber kapus s az ő ügyességén meghiúsul a támadás, s ha néha-néha sikerül is beadni a goalt, van akkor nagy üdvrivalgás s a berúgót számosan üdvözlik… E rövid rajz után, mellyel a footballozás izgatóan érdekes voltát akartuk feltüntetni, jelezzük, hogy a club e hó 12-én, szombaton d. u. 6 órakor nagy football-matschot tart a vásár-téri pályán, melyre az érdeklődő sportközönséget ez úton örömmel meghívja s szívesen látja, hogy így az érdeklődést is nagyobb mértékben felkeltse e kellemes és felette érdekes sport iránt s hogy a még tagjaiul be nem iratkozott ifjak is megkedvelvén, belépjenek s ekképpen városunkban is nagyobb lendületnek indulhasson e kitűnő s minden nagyobb városban nagyban kultivált sport. Aki tehát egy kis sportélvezetben akar részesülni, az el ne mulassza ez érdekes matschot megtekinteni. A viszontlátásra!!
(Nyírvidék, 1905. augusztus 6. 4.)
Néhány szó az első football-matschról.
Zúg a szél, tánczol a tányér… Ilyen időt kaptak ifjaink az első football-matschükhöz. A hideg szél, mely végig söpört az utczákon, elriasztotta a szép számúnak ígérkező közönséget… talán el se merték gondolni, hogy ilyen időben akadjon merész vállalkozó, aki nem törődve az idővel kiálljon a síkra mérkőzni, minden, az erőket harcba szólító versenydíj nélkül. És ifjaink igazi sportférfiakhoz illő lelkesedéssel kiállottak s miközben az eső megáztatta s a hideg szél átaljárta lenge öltözetüket, ők vígan rohantak a labda után s lelkes küzdelmet produkállak, úgy hogy a jelenlevő bár csekélyszámú hölgyek és sportférfiak, kiknek érdeklődését a rossz idő nem tudta elaltatni, a szép játék láttára nem igen bánhatták meg, hogy kitéve magukat esőnek és szélnek, kifáradtak a játékot megtekinteni.
Tehát mint említettük, a játék ügyesen ment, eltekintve, hogy szél úrfi egy kis galibát okozott alkalmatlankodásával, amennyiben a labdát sokszor önkényűleg ő dirigálta, nem csekély bosszúságára a játszóknak. Így a labda sokszor nem oda ment, ahova a játszó irányította s gyakran ment ki oldalt a pályán, amit tatschnak hívnak.
E kellemes körülmény dacára, heves játék után négy goalt tudtak produkálni a lelkes játszók… Piros és zöld szalag különbözteti meg egymástól a két csapatot… A pirosaké volt a győzelem, amennyiben a verseny eredménye a következő:
Az első félidőben… 2:0, a pirosak javára…
A második félidőben 2:0, ugyancsak a pirosak javára.
A zöldek tehát leverve, de nem leverten távoztak, mert már a matsch után tervezett vacsorán járt az eszük… Az ifjak ugyanis, megpecsételéseül a közöttük létrejött társulásnak, vacsorával egybekötött estélyt rendeztek a cédulaháznak nevezett kis vásártéri épületben, hol is vidám jókedvben a késő éjjeli órákig együtt maradt a társaság. Zenét saját kitűnő zenekaruk szolgáltatott a mulatsághoz…
Ezek után jelezzük, hogy a club ma 20-ikán d. u. ½ 6 órakor újabb matschot tart a vásártéri pályán, melyre az érdeklődő sportközönséget szívesen látja. Az utolsó matschot pedig a club valószínűleg 27-ikén, ugyancsak d. u. ½ 6 órakor fogja tartani, mellyel egyszersmind be is zárja az idei mérkőzések rövid sorát, hogy jövőre újból feltámadva még energikusabban kezdjen működni, s ekképpen minél nagyobb tért hódítson városunkban e szép sportnak.
Csatár.
(Nyírvidék, 1905. augusztus 20. 4.)
A második football-match.
Nevezhetnénk Szt.-Istvánnapi nagy mérkőzésnek is, s tekintve a játék egyöntetű, sikeres menetét, sőt olykor-olykor szinte bravúros voltát, a mérkőzést bátran nevezhetnénk is nagy mérkőzésnek, de a csekély érdeklődés, mit a közönség tanúsított, nem engedi, hogy a szerénytelenség bélyege nélkül e nagyképű címmel illessük. Volt ugyan közönség, még pedig „szép közönség”, nagy csapat bájos, fiatal leány által képviselve, de nem volt oly „nagy közönség”, amilyennek Nyíregyháza városából ki kellett volna kerülnie. Egy ilyen nagy városban kissé nagyobb érdeklődést vártunk volna ez érdekes sport iránt… No de igyekezzünk inkább a szokatlanságnak tulajdonítani a közönség elmaradását s ne minősítsük azt érdeklődés hiánynak… a szokatlanság pedig hamar elmúlik s így legközelebb remélhetőleg nagyobb számú közönség fogja ellepni a vásártéri pályát környező árnyas fák alatt elhelyezett padokat.
Maga a mérkőzés, mint fentebb említettük igen jól sikerült… A szép közönség gyönyörködve nézte az ifjak ügyes játékát s nem egyszer hangzott fel az élénk tetszésnyilvánítás kitörő taps alakjában. A komikus jelenetek pedig, így a labda körül folytatott élénk küzdelmek, miközben a játszók sok port s egymást rúgták fel, a jókedvet indították kitörésre, mely jóízű nevetésben nyilvánult…
Volt tehát komikus részlet is elég, természetesen csak a közönségnek komikus, mert a játszóknak ilyenkor kell leginkább összeszedni minden ügyességüket.
Egyébiránt ifjaink játékában folytonos haladás észlelhető, úgy, hogy már meglehetős az összjáték, sőt mondhatni tökéletes. A mérkőzés eredménye:
Az első félidőben 0:0.
A második félidőben 1:0, a pirosak javára…
Végeredmény tehát 1:0, a pirosak javára…
Az athletika is képviselve volt, amennyiben a mérkőzés előtt staféta-futást rendeztek, a félidők között pedig súlydobásban mutatták be az ifjak izmaik erejét… Az idő is megszégyellte magát, hogy a múlt alkalommal oly csúnyán viselkedett s most a pálya fölött derülten sütött le az aranyos napsugár… Talán ő is az ifjak játékában gyönyörködölt… Szél úrfi is meghúzódott valamerre s nem merte magát mutatni . . . .
Jól is tette, mert így legalább jól sikerült a múltkor annyira megzavart matsch s a megjelent hölgyek és urak megelégedetten távozhattak, a kellemesen töltött élvezetes délután emlékeivel eltelve…
Utolsó mérkőzését ma 27-én, vasárnap tartja a club ugyancsak ½ 6 órakor a vásártéri pályán, mely a legérdekfeszítőbbnek ígérkezik az idei matschok között, s melyre remélhetőleg nagyobb számú közönség fog kifáradni, már csak azért is, mert a club ezzel a jövő nyárig elnapolja mérkőzéseit, hogy majd akkor újra előállva nagyobb akciót fejtsen ki, s esetleg az ország többi football-egyleteivel összeköttetésbe lépve, versenyeket rendezhessen, akár itt Nyíregyházán, akár más városban s újabb dicsőséget hozzon a sport terén e városra… A viszontlátásra!!
(Nyírvidék, 1905. augusztus 27. 3–4.)