BERKESZ
Vay-kastély
Valójában a Rákóczi-szobrot mentem megkeresni 2012. augusztus 16-án Berkeszre, de ha már arra jártam megtekintettem és lefotóztam a Vay-kastélyt és parkját is. Ez a Szabolcs megyei, Közép-Nyírségben található kis település nem bővelkedik látnivalókban. A kastélyon kívül még az 1804-ben épült református templom méltó említésre, ezért is szomorú, hogy ilyen állapotban kell látni 2012 nyarán ezt a valaha szebb napokat látott kastélyt és parkját is. A XVI. század közepén már a Vay család a falu legnagyobb birtokosa, míg a XIX. század első felében a Vay család grófi ágának birtoka. 1839-ben mindössze 484 lakossal bírt és napjainkban is csak 900 körüli a lakosság száma. A kastélyt a XIX. század elején (egy forrás 1815-re szűkíti) Vay József, Szabolcs vármegyei alispán kezdte építtetni. Az építkezést fia, a grófi rangra emelt Ábrahám fejezte be.
A kastély az 1901-es állapot szerint a Borovszky-féle vármegyei monográfiában.
(A kép forrása)
"A kastély kiváló ízléssel van berendezve és a benne található régi bútorok, festmények, fegyverek, régiségek, szőnyegek stb., nagy értéket képviselnek. A kastély mögött nagy terjedelmü park terül el, amely szépségre nézve párját ritkítja. Itt van egy külön épületben elhelyezve a Vay család híres és gazdag levéltára, melyben számos rendkívül becses oklevelet őriznek. A parkban van a Vay család sírboltja, gyönyörü helyen, árnyas ligetben, melynek közelében szép fekvésü tó terül el." (Forrás)
1944-ben a kastély jelentős műgyűjteménye (bútorok, fegyverek, festmények, szőnyegek stb.) elpusztult. A családi levéltár megmenekített darabjai a Tisza-melléki református egyház levéltárába kerültek. 1945 után új élet kezdődött a kastély életében. A Vay család helyett az állam lett a tulajdonos, amely 1954-től állami gondozottak gyermekotthonát alakította ki a területen. Gyerekzsivaj töltötte be a termeket és a parkot egészen 1999-ig. Ekkor a megyei közgyűlés a gyermekotthon megszüntetéséről döntött.
A 4 ezer négyzetméter alapterületű kastély és a hozzá tartozó 8 hektáros park továbbra is megyei tulajdonban van. Csak remélni tudom, hogy a kastély nem lesz végleg az enyészeté és akad végre egy komoly vevő, aki fantáziát lát az épületben és a hozzá tartozó parkban.
Itt volt régen a kastélyhoz vezető főbejárat. Ma csak engedéllyel lehet bejutni, amit a szakmai igazgatóságtól lehet kérni.
(E bejárattól jobbra kell tovább menni, majd az udvaron található egyik épületben működik az iroda.)
Közvetlenül ez látható a bejárat mögül: a park burjánzó növényzettel.
A kastély főépülete manzárdtetős, az erkély alatt nyolc ionoszlop. Klasszicista stílusú.
Betört üvegablakok és omladozó vakolat.
Ugyanez az épületrész a másik oldalról.
A toldalékszárnyak középpontjában íves záródású kocsialáhajtók és átjárók kötik össze az utcai és a kert felőli részeket.
A főépület hátulról, a kert felől szemlélve.
A hátsó bejárat közelebbről.
A kastély oldalszárnya és főépülete hátulról szemlélve.
Az egykori nagy kiterjedésű angolparkban ma sima levelű páfrányfenyők,
óriási platán-, tölgy- és magas kőrisfapéldányok, fenyők emlékeztetnek a múltra.
A kastély egykori kápolnája.
Az imádság helye egy időben működött klubszobaként is, ma tárolásra használják.
A kápolna bejárata fölötti latin nyelvű emléktábla felirata nehezen betűzhető.
A kastély belsejének fotózására nem kértem engedélyt, de gondolom, belülről is szomorú látvány fogadott volna, az elhagyatottság, a pusztulás képei...
Hogy teljes legyen a berkeszi panoráma, közreadom az 1804-ben épült református templomról készült fotót is.
