2009
Sebestyén Sándor: Vécsey Károly szobra
2008 júniusában a Vécsey Károly Általános Iskola névadójának 1990-ben leleplezett szobrát barbár színesfém tolvajok ellopták (előtte Nagykállóban II. Rákóczi Ferenc szobrát tulajdonították el) és értékesítésre "előkészítették", feldarabolták. Sebestyén Sándor szobrászművésznek teljesen új szobrot kellett alkotnia, mivel az eredeti gipszforma használhatatlanná vált (ezt az iskola épületében helyezték el). Ezt az új szobrot 2009. március 13-án leplezték le. Így Nyíregyháza városa egy régi, de mégis teljesen új szoborral gazdagodott.
Rákos Sándor emléktáblája
2009. április 4-én Rákos Sándor Kossuth-díjas költő halálának
10. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak egykori középiskolája falán.
Szabó Lőrinc emléktáblája
A kötetben az emléktábla bemutatása a 439. tételként a leleplezési helyükön már nem található emlékjelek között található, hiszen azt a lakóépület felújítása miatt a ház tulajdonosai leszedték. A ház új tulajdonosának beleegyezésével az emléktáblát újra elhelyezték. Az emléktábla új felavatására 2009. április 20-án, az Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szabó Lőrinc Tagintézménye által szervezett Szabó Lőrinc Napok keretében került sor. Az emléktáblát egy kiegészítő táblával bővítették, amelyen a költő egyik versrészlete olvasható. Az emléktáblákat Ilyés Gábor, a Nyíregyházi Városvédő Egyesület titkára leplezte le. (Ajánlom)
Ruttkay Arnold emléktáblája
2009. május 29-én emléktáblát lepleztek le Ruttkay Arnold 86. születésnapja alkalmából. A táblát a Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium épületének falán helyezték el. Megyesi Mária igazgató megnyitója után ünnepi beszédet mondott és a táblát leleplezte Dr. Fazekas árpád főorvos. Az emléktábla-avató ünnepséget az emléktábla görög katolikus szertartás szerinti megszentelése és koszorúzás zárta. (Az emléktábla az Ausztráliában élő magyarok adományaiból valósult meg.)
A Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc útvonalon beindult
menetrendszerinti vasúti közlekedés emléktáblája
A Pest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc vasútvonalon 1858. szeptember 5-én futott be az első vonat. Ezen a vonalon a menetrendszerinti közlekedés 1859. május 29-én indult meg. A 150. évforduló alkalmából 2009 májusában emléktáblát lepleztek le a vasútállomás épületén.
II. világháborús emlékmű
2009. május 31-én, a Hősök napján Oroson új emlékművet avattak a második világháborúban elesett magyar és más nemzetek (szovjet, német, román), valamint a városrész civil áldozatainak emlékére. Az Orosért Közéleti Egyesület kezdeményezésére felállított emlékművet az egykori német síremlék helyén avatták fel a temetőben. Cservenák László, az Orosért Közéleti Egyesület elnökének köszöntője után dr. Tirpák György önkormányzati képviselő mondott ünnepi beszédet.
Dohanics János emléktáblája
A Kölcsey Gimnázium épületének falán 2009. szeptember 12-én leplezték le az egykori tanítóképző tanárának és igazgatójának emléktábláját. A kicsit hoszúra sikeredett és sajnos a valóságban is, nem csak a fotón nehezen olvasható emléktáblát a Dohanics család és az egykori tanítványok jelenlétében leplezték le.
Az emléktábla felirata:
DOHANICS JÁNOS 1893–1979 EBBEN AZ ÉPÜLETBEN ÉLT ÉS DOLGOZOTT A „TANÍTÓK TANÍTÓJA”
1926-TÓL 1959-IG TANÁR, IGAZGATÓ ÉS TANKERÜLETI FŐTANÁCSOSKÉNT.
AZ INTERNÁTUS LÉTESÍTÉSÉVEL CSALÁDIAS OTTHONT TEREMTETT SOK
SZEGÉNY SORSÚ „PREPÁSNAK” ÍGY BIZTOSÍTVA EZZEL SZÁMUKRA A TANÍTÓI
OKLEVÉL MEGSZERZÉSÉNEK LEHETŐSÉGÉT. A HÁBORÚ VIHARAIBAN SEM
HAGYTA EL SZERETETT INTÉZETÉT, ŐRIZTE ANNAK ANYAGI ÉS SZELLEMI
JAVAIT. A FRONT ELVONULÁSA UTÁN A VÁROSBAN LÉVŐ KÉT
TANÍTÓKÉPZŐ EL NEM MENEKÜLT TANÁRAIT ÉS DIÁKJAIT ÖSSZEGYŰJTVE
E FALAK KÖZÖTT INDÍTOTTA ÚJRA A TANÍTÓKÉPZÉST.
SZÉP CSALÁDI ÉLETÉVEL KÖVETENDŐ PÉLDÁT ÁLLÍTOTT NÖVENDÉKEI ELÉ.
EMLÉKÉT ÖRIZTE ÉS ŐRZI A „NÉPTANÍTÓK” SOKASÁGA SZERTE E HAZÁBAN.
AZ EMLÉKTÁBLÁT ÁLLÍTTATTÁK: AZ 1959-BEN MEGSZŰNT KÖZÉPFOKÚ TANÍTÓKÉPZÉS 50.-IK
ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL AZ 1959-BEN KÉPESÍTŐZÖTT, FARKAS ISTVÁN
OF. OSZTÁLYA, AKIK A MAI NAPTÓL ARANYDIPLOMÁS PEDAGÓGUSOK
A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT
NYÍREGYHÁZI VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET
A DOHANICS CSALÁD
2009. SZEPTEMBER 12.
Dohanics János 1893. január 16-án született Eötvösfalván. Elvégezte Budapesten a Tanítóképző Főiskolát, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem fizika-matematika szakán szerzett diplomát. Tanári pályáját Székelykeresztúron kezdte, majd sok hányattatás után Sárospatakra került, ahol 1926-ig tanított. Ekkor a nyíregyházi Állami Tanítóképző tanára lett. 1936-ban az iskola igazgatójává nevezték ki. 1949-ben erkölcsi felfogása és politikai magatartása miatt igazgatói beosztásából leváltották, de még 10 évig tanárként dolgozhatott. 1979. október 11-én halt meg, sírja a nyíregyházi Északi temetőben található. Az emléktáblán felsorolt érdemei mellett ő szervezte meg 1928-ban a tanítóképző cserkészcsapatát, a 971. sz. Tisza cserkészcsapatot is, amelynek 1936-ig parancsnoka is volt.
Zagyva László: Hangulatok
2009. szeptember 28-án újabb szépségekkel bővült a Szent Miklós tér: az üresen álló görög oszlopokra Zagyva László négy szobrát helyezték el. Mindazokat a hangulatokat igyekezett bronzba álmodni a szobrászművész, ami benne a négy évszak kapcsán megfogalmazódott és kötődik a zenéhez.
Dr. Szalay Sándor emléktáblája
2009. október 5-én egy újabb személlyel gyarapodott a Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium hírességeinek panteonja, hiszen márványtáblával tisztelegtek az egykori diák, dr. Szalay Sándor emléke előtt. Az apropót Szalay születésének a 100. évfordulója adta.
Erdész Sándor emléktáblája
2009-ben ünnepelte a Sóstói Múzeumfalu alapításának 30. évfordulóját. A jubileum alkalmából 2009. október 9-én leleplezték Erdész Sándor, a Múzeumfalu alapítójának és első igazgatójának az emléktábláját. Sóstói Múzeumfalu tervezése 1964-ben kezdődött meg, építésének beindulására azonban csak 1970-ben került sor, míg a múzeumfalu első része 1979-ben öt berendezett parasztportával nyílt meg a látogatók előtt.
A Nyíregyházi Főiskola a világ legjobb középülete
2009. május 21-én osztották ki a legnagyobb nemzetközi ingatlanszakértői szövetség, a FIABCI és a The Wall Street Journal építészeti díját, amelyet a Nyíregyházi Főiskola campusa is kiérdemelt. A 2008-2009-ben megvalósult campusfejlesztés Balázs Tibor és a B5 Építészstúdió munkája. (Forrás)
Úsz István emléktáblája
Az emléktáblát 2009. december 27-én leplezték le.
Úsz István 1947. december 27-én született Budapesten. 1951-ben édesapját, mint osztályidegent a recski kényszermunkatáborba hurcolták, őt édesanyjával kitelepítették. Házukat, (jogot végzett, de órásként dolgozó) apja üzletét elvették.
Recsk felszámolása után visszaköltözhettek Pesterzsébetre, ahol késve elkezdhette az általános iskolát. Gimnáziumi tanulmányait Esztergomban, a Ferences Gimnáziumban kezdte és Pannonhalmán a bencéseknél fejezte be.
Egyetemen bölcsész tanulmányokba kezdett, Mérei professzor otthoni óráin pszichológiát hallgatott. Barátaival – akkor illegálisnak minősülő – értelmiségi klubbot alapított, amiért letartóztatták, egyetemi tanulmányait pedig kénytelen volt végleg abbahagyni.
A börtönben megpróbálták beszervezni, ellenállása miatt csípőjét, álkapcsát összetörték, fogait kiverték. Miután nyilatkozatot írt alá arról, hogy bántódása nem esett, elengedték, de innentől megfigyelés alatt tartották.
Más lehetősége nem lévén fizikai munkákból élt. Dolgozott a Pápai Textilgyárban, építőipari segédmunkásként, sőt lakatosként is. Ezzel egy időben a gyakori rendőrségi zaklatások ellenére civilként a katolikus teológián tanult.
1984-ben orthodox pappá szentelték és családjával Nyíregyházára helyezték. Itt egy lerobbant állapotban lévő épületet és egy közel 20 éve gazdátlan, széthullott egyházközséget kellett újjáépítenie.
A rendszerváltás aktív résztvevője volt, de politikai szerepet nem vállalt. Ennek ellenére minden keresztény, emberbarát szellemiséget képviselő szervezet kereste társaságát, kérte segítségét és várta tanácsait, amit mindenki megkapott. Ugyanígy élő kapcsolatot ápolt hazai civil jótékonysági mozgalmakkal és a határon túli magyar szervezetekkel (többek között az RMDSZ, a KMKSZ, a Máltai, a Johannita és a Lázár Lovagrend és az Európai Parlament).
A külföldi segélyszervezetekkel ápolt kapcsolatok révén a térségben elsőként szervezett nyugatról érkező segélyszállítmányokat ide, illetve Romániába, Ukrajnába és Albániába is. A forradalom idején többször is utazott gyógyszer- és élelmiszerszállítmányokkal Romániába. Kórházakat, gyermek- és idősotthonokat, iskolákat szerelt fel ágyakkal, bútorokkal, illetve műszerekkel.
Ezek és a napi teendők mellett sikerült felújítani a parochiát és élő közösséggé változtatni az egyházközséget. Az ajtaja minden napszakban, mindenki számára nyitva állt és erőn felül is segített a rászorulókon, akár ennivalóra, külföldi életmentő műtétre, vagy csak egy jó szóra, tanácsra, emberi hangra volt szüksége. Hajléktalanoktól miniszterekig.
1993-ban a Szent Lázár Lovagrend káplánjává avatták, de munkáját szervezetektől függetlenül végezte.
1998. február 26-án, hosszú és fájdalmas, de az utolsó pillanatig aktívan, sok humorral viselt betegség után tért haza Teremtőjéhez.
Gyakran mondta: „Ha valaki idejön, az valószínűleg azért van, mert a Jóisten ide küldte. Én pedig nem mondhatom, hogy nem.”