Rákóczi nyomában 12.

Budapest

A 2013-as év első Rákóczi nyomában akcióját április 20-án indítottam. A célpont ezúttal szép fővárosunk volt, amelynek utcái és terei szobrokkal és emléktáblákkal gazdagok, s ezek között szép számmal akad a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos is. Egy útvonaltervező segítségével állítottam össze a menetrendem és egy BKV-napijegy vásárlásával -a trolibusz kivételével- szinte valamennyi tömegközlekedési eszközt igénybe vettem: metro, villamos, földalatti, fogaskerekű, busz, HÉV. Lássuk az eredményt!
Az első állomásom Kőbányára vezetett a Maglódi úti Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskolába. Itt telefonos egyeztetés után engedélyt kaptam a névadó szobrának a fotózására.

Gáti Gábor: Bercsényi Miklós (1987)

Innen a XI. kerületi Bercsényi utcához siettem, ahol szintén a névadó emléktábláját szerettem volna lefotózni, de nem találtam. Sóváry János 1940-ben készített alkotását a Budapest szobrai című, 1955-ben megjelentett kiadvány helyileg a XI. kerületi Bercsényi utcába teszi. (A Köztérkép útmutatásai alapján korábban kerestem már az emléktáblát a XIX. kerületben, Kispesten, de ott sem találtam. Valahol figyelmetlen lettem volna?) Építkezési munkálatok miatt Szent Imre szobráról sem tudtam fotókat készíteni. Így picit szomorúan indultam neki a Diósárok utca megkeresésének, ahol reményeim szerint Esze Tamás szobrára bukkanhatok. Így is lett: némi buszozás és gyaloglás után meg is találtam az Esze Tamás Gyermekotthon udvarán a szobrot.

Solymári Valkó László: Esze Tamás (1960)

A visszaúton már a fogaskerekűt vettem igénybe, majd buszra és HÉV-re pattantam, így jutottam el Csepelre, ahol a Szent Imre tér 9. számú épületén fotóztam le az alábbi emléktáblát.

Kaubek Péter: II. Rákóczi Ferenc (1995)

Későbbi nyomozás után sikerült felvennem a kapcsolatot dr. Bolla Dezső helytörténeti kutatóval, akinek szíves közlése alapján sikerült kinyomoznom, hogy ki készítette a táblán látható domborművet és az avatás körülményeit.
Még két emléktábla szerepelt a mai tervben, amelyekre a a IX. kerületi Kinizsi és Ráday utcákban bukkantam rá.

Gulácsy-Horváth Zsolt: II. Rákóczi Ferenc (2003)

Ráday Pál és Ráday Gedeon emléktáblája

Sajnos azt még nem sikerült kiderítenem, hogy mikor leplezték le Ráday Pál és Ráday Gedeon emléktábláját. Másnap (április 21-én) nagy izgalommal készülődtem, hogy bejussak a Parlamentbe. De előtte még szétnéztem a felújítás alatt lévő Kossuth téren.

Ekkor még a helyén állt Rákóczi szobra, de később leemelték talapzatáról, hogy felújítva visszakerülhessen

Csodálkozva tapasztaltam, hogy mennyi érdeklődő, s köztük sok-sok külföldi turista várakozott arra, hogy bejusson a Parlamentbe. Korábban én sem jártam még ott, így bennem is nagy volt a kíváncsiság. A jegy felmutatása után az egyik bejárathoz vezényeltek bennünket. Innen sikerült felfedeznem az épületet díszítő szobrok között Rákóczi szobrát is.

Az Országház felsőházi szárnyának a Kossuth Lajos tér felőli homlokzatán 1905-től látható II. Rákóczi Ferenc szobra,
Mátrai Lajos kőbe faragott alkotása.

Sajnos az Országház kupolatermében tilos volt a vaku használata, így nem sikerült jó minőségű fotót készítenem Rákóczi domborműves emléktáblájáról.

A kupolacsarnok az Országház első számú díszterme, amelynek oszlopfőin történelmünk kiemelkedő alakjainak szobrai találhatók, míg II. Rákóczi Ferenc emlékét egy téglalap alakú fekete márványtábla őrzi a fejedelem portréjával, Ohmann Béla szobrászművész alkotásával. Az emléktáblát 1937-ben helyezték el a kupolacsarnok egyik oszlopfalára.
Ezzel a parlamenti látogatással ért véget budapesti kalandozásom, s maradt még egy-két hely, ahová egy későbbi időpontban el szeretnék jutni, mert az itt bemutatott emlékjelekkel még nem teljes a fővárosi anyagom.