Rákóczi nyomában 13.

Veresegyház-Pátka-Székesfehérvár

2013 nyarán a dunántúli végeken barangoltam családommal a kikapcsolódás mellett azzal a céllal, hogy felderítsem a Rákóczi-szabadságharc emlékjeleit. Gondos előkészületek után, július 25-én indultunk útnak. Családi barátaink Balatonszabadiban lévő otthona volt a végállomásunk, de addig három helyen is megálltunk fotózni. Az autópályáról a gödöllői leágazás után tértünk le, hogy megkeressük Veresegyházán a termálfürdő bejárata mellett egy sziklatömbre helyezett emléktáblákat. Sikerült!

Veresegyház nagyközség lakossága 1976-ban állított emlékkövet annak tiszteletére,
hogy II. Rákóczi Ferenc 1705. július 6-tól 10-ig itt táborozott 8000 fős seregével.
2005. július 10-én az emlékkőre egy újabb emléktáblát helyeztek el a táborozás 300. évfordulója alkalmából.

Témám szempontjából Fejér megye nem bővelkedik emlékjelekben. Mindössze két településen található a Rákóczi-szabadságharcával kapcsolatba hozható mementó. Pátka települése arról híres, hogy itt tartotta 1707. augusztus 28-án Bottyán János kuruc generális haditanácsát. Ekkor dolgozták ki azt a haditervet, amely alapján megindult a dicsőséges dunántúli hadjárat. Ennek az eseménynek állítottak emléket a község vezetői és lakói 1967. augusztus 17-én.

Palotai Gyula: Bottyán János (1967)

Pátka után a hajdani királyi székhely, koronázóváros, Fejér megye székhelye, Székesfehérvár őrzi még a szabadságharc emlékét. Bár a szabadságharc idején nem töltött be jelentős szerepet a város, 1939-ben mégis elkészítették a Rákóczi utca névadójának sgraffitóját. Az alkotás Székesfehérvár Szabad Királyi Város Szeretetotthonának az 1930-as években átalakított és kibővített épületének a falára készült. Az épület ma is Idősek Otthonának (Rákóczi u. 34.) ad helyet. (Az alkotás a 2013-as állapotok szerint erősen restaurálásra szorul.)

Rákóczi utca

A sgraffito alkotójával kapcsolatban kételyeim merültek fel, amelyet egy külön oldalon le is jegyeztem, érdemes az elolvasásra.

A városban található még egy szobor, amely a szabadságharchoz köthető. Az ország egyetlen, postást ábrázoló köztéri szobrát eredetileg a fővárosi posta előcsarnokában állították fel 1955-ben. Négy évvel később Székesfehérvárra került, a vasútállomáson lévő postaépület sarkába. Az 1970-es években, amikor a vasútállomás előtt autóbusz-megállót építettek, a régi teherposta bejáratánál helyezték el. Az 1980-as évek közepén megépült a közelben az új vasúti posta épülete. Ekkor a helyi postások szorgalmazták, hogy a hivatásukat ábrázoló alkotás kerüljön az új épület elé. A kívánságuk 2007. október 9-én teljesült, amikor felavatták a Kaszap utcai postahivatal elé áthelyezett szobrot.

Soproni Stöckert Károly: Rákóczi postalegénye (1955)

Ezek után érkeztünk meg Balatonszabadiba. Másnap a Balaton környéki emlékjelek feltérképezése következett.