Rákóczi nyomában 14.

Siófok-Balatonvilágos-Balatonakarattya-Balatonkenese-Balatonalmádi

2013. július 26-án egy Balaton környéki túrára indultam, pontosabban a Balatonszabaditól Balatonalmádiig útba eső emlékjelek felkutatására.
Az első állomás Siófok városa volt. A Rákóczi által vezetett szabadságharc idején itt húzódott Vak Bottyán híres Sió-vonala, amelynek végső sarkpontja volt a De la Riviere francia hadmérnök tervei alapján épített foki végház. 1705-ben Rákóczi a mai címer alapjául szolgáló pecsétet adományozott Fok falunak. A címerben szereplő zászlós kopja a harcoló népességet, a kerék pedig a foki hídon szedett vámot jelképezi.
A Vak Bottyán János Általános Iskola (Március 15. park 2.) Siófok városának két nagy múltú iskolájából jött létre. Az iskola ma is használatos épületét 1957. augusztus 15-én adták át. Az iskolát ugyanebben az évben Rákóczi generálisáról nevezték el, akinek emléktábláját Somogy Megye Tanácsának Idegenforgalmi Hivatala 1959. szeptember 26-án helyezte el az épület falán. Az iskola lépcsőfeljárójában a névadó szobra is látható. Veszprémi Imre szobrászművész alkotását 1961. szeptember 12-én leplezték le.

A Vak Bottyán János Általános Iskola épülete

Az iskola névadójának emléktáblája

Veszprémi Imre: Bottyán János (1961)

Varga Imre szobrászművész Siófok város szülötte és díszpolgára. Akik kedvelik a szobrait, azok számára kéjjel teli lehet a város főterén végigsétálni, hiszen ott tömény adagban résszesülhetnek művészetében. A város más pontjain is találhatók szobrai, de a főtéren egyszerre több alkotása is. Nekem kicsit túl sok is, de a bemutatásból nem hagyhatom ki az itt felállított Rákóczi szobrát. Mint ahogy Vargának sok szobra, ez sem egyedülálló. Ez a szobor az eredetileg Bad Kissingenbe készült szobor egyik példánya. 1998 decemberében a Dél-balatoni Kulturális Központ belső udvarán állították fel, majd 2005-ben, Rákóczi pecsétadományozásának 300. évfordulóján került végleges helyére. Ekkor alakították ki a szobor hátteréül Rákóczi erdélyi fejedelem várának egyik termét, ahol díszes trónszéken ül.

Varga Imre: II. Rákóczi Ferenc (1998)

Siófok után Balatonvilágos következett. A magaspartról kigyönyörködtem magam a Balatonban. Gyönyörű látvány volt! Nem csoda, hogy festőket is megihletett, mint ahogy Mészöly Gézát is, akinek egy bronztáblán emléket is állítottak. A parton a látvány mellé még a szobrászat kedvelőinek is adóztak! A parton végigsétálva az alkotások segítségével elmerülhetünk történelmi múltunkban. Sajnos idő hiányában nem tudtam mindegyik alkotást megtekinteni, talán majd egy másik alkalommal. Itt fedeztem fel a Millenniumi emlékparkban (legkönnyebben az Iskola utca felől közelíthető meg) II. Rákóczi Ferenc hárskúti mészkőre helyezett bronz domborműves emléktábláját is. A megtekintésével tisztelegtem alkotója, a fiatalon elhunyt Krisztiáni Sándor szobrászművész emléke előtt.

Krisztiáni Sándor: II. Rákóczi Ferenc (2003)

A 2014-től önálló községgé váló Balatonakarattya sokáig legfőbb nevezetessége volt a Rákóczi-fájának tulajdonított szilfa, amely alatt a helyi legenda szerint a fejedelem megpihent és hozzákötötte lovát. Azonban jó, ha tudjuk, hogy Rákóczi soha nem járt ezen a vidéken. A legenda azért alakulhatott ki, mert 1707-ben Béri Balogh Ádám a közelben levő Hosszúmezőn vívott diadalmas csatát (kenesei csata) a császári csapatokkal. Csak az ő katonái köthették lovukat a szilfához. A fát 1853-ban villám sújtotta, egyik oldala ekkor elhalt. Az 1943-ban védelem alá helyezett fa a második világháború alatt újabb súlyos sérüléseket szenvedett. Lassan pusztulni kezdett, utoljára 1967-ben zöldült ki, 1969-ben már csak vadhajtásai voltak, 1972-ben konzerválták. Az egykor büszke fának mára csak hatalmas tönkje maradt. Egy helyi kiadványban ezt lehetett még olvasni a fáról: "A balatoni halászok Látófa, Nagy-fa néven emlegették. Számukra határfa volt. A vízről nézve a legmagasabb ágát összekötötték egy képzeletbeli egyenessel a tihanyi templom tornyával. Ez a vonal választotta el a zalai, veszprémi és somogyi területeket." (Vér Lászlóné: Balatonakarattyáról. =80 éves Balatonakarattya (1928-2008). 2008. augusztus. 2. o.)

A Rákóczi-fa egy archív képeslapon

A balatonkenesei önkormányzat 1997-ben egy tájékoztató táblát helyezett el a tönk közelében...

...míg az Országépítő Alap 2001-ben egy emlékoszlopot állított a fa helyének megjelölésére.

2006 óta egy sziklatömbre helyezett rézdomborítás is őrzi II. Rákóczi Ferenc emlékét
az egykori Rákóczi-fa tönkjének közelében.

Szintén a fentebb említett kiadványból tudtam meg, hogy "a kiszáradt szilfa helyére 2003. májusában a Rákóczi – szabadságharc zászlóbontásának 300. évfordulóján a Nők a Balatonért Egyesület akarattyai és kenesei tagjai szilfát ültettek, hogy tovább éljen e szép legenda". Sajnos a rézdomborítás alkotóját még nem sikerült kideríteni.

Balatonkenesén a polgármesteri hivatalt kerestem meg elsőként, amelynek falán fedeztem fel a kenesei csata emléktábláját.

Az emléktáblát 1957. szeptember 21-én állították.

Az osztrákok 1707-ben szerették volna birtokukba venni a Dunántúlt, ezért megpróbálták Rabutin és Starhemberg csapatait összevonni. Ezt akadályozták meg Bottyán János és Béri Balogh Ádám csapatai, akik 1707. februárjában a Kenesétől északra fekvő Hosszúmezőn rajtaütöttek Rabutin seregén. Az összecsapásban a kuruc huszárok száz császári gyalogost és ötven lovas katonát vágtak le, sok sebesültet és foglyot szállítottak Veszprém várába. Béri Balogh Ádám emléktáblájáról a polgármesteri hivatalban kértem tájékoztatást, ahol egy kedves hölgy javaslatára megkerestem a helyi tájházat és annak gondnokát, Vér Lászlót. Egy tábláról kiderült, hogy az épület és gyűjteménye 2011-ben kiérdemelte az "év tájháza" kitüntető címet. Épp az udvaron serénykedett a gondnok úr, akinek invitálására megtekintettem a helytörténeti gyűjteményt. Kossuth és a világháborús emlékek mellett leginkább a Rákóczi fájához kapcsolódó dokumentumok, tárgyi emlékek érdekeltek.

A gyűjtemény részlete

Itt fedeztem fel azt az érdekességet, ami Mozsonyi Márton emléktáblájára vonatkozott. 1700-ban a jezsuiták császári zsoldos sereggel elfoglalták a balatonkenesei református templomot és Mozsonyi Márton prédikátort elűzték. Az 1707-es kenesei csatában Béri Balogh Ádám generális legyőzte a császári sereget, a kurucokkal harcoló prédikátort pedig visszahelyezték gyülekezetébe. A templomot is visszaadták az egyháznak. 1709-ben Mozsonyi Márton prédikátornak ismét bujdosnia kellett jezsuita földesurai elől. A gyülekezet prédikátorának 1967 őszén egy emléket állítottak a református templom tornyának nyugati falánál. Egy vasbilincsre támasztottan elhelyezték az akarattyai Rákóczi-fa egy leszakadt ágát, a templom falára pedig a fából kimetszett két korong alakú táblát helyeztek. Az egyiken Kuti József lelkész a "Rákóczi fához" címzett sorai voltak olvashatók:

"Eltört őskoronád:
csonkán állsz,
jaj, ki ne száradj!
Példa legyen minekünk:
Mégis erős derekad."

Az idők folyamán az emléktáblák elpusztultak, ma már csak a leszakadt ág látható a templom oldalában.
Vér László mesélt még a hosszúmezei csatáról, amelyet szerintek a történészek nem értékelnek kellőképpen. Majd a tájékoztatása alapján a Honvéd üdülőbe vitt az utam, ahol a keresett Béri Balogh Ádám is található. Ez örömmel töltött el, mert az üdülőt amúgy is felkerestem volna, hiszen ott a jegyzeteim tanúsága alapján még egy Béri Balogh Ádám szoborra és egy Rákóczi emlékoszlopra is rá kell bukkannom. Természetesen mivel az üdülő katonai létesítmény, így a portaszolgálatnak engedélyeztetnie kellett, hogy az üdülő területére lépjek fotózási céllal. Az engedélyt megkaptam és mellé egy kísérőt, akivel hamar megtaláltuk az emléktáblát és a szobrot.

Az emléktáblát 1952-ben állították a kenesei csata győztes hadvezérének.

Berek Lajos: Béri Balogh Ádám (2003)

Már nehezebben találtunk rá Rákóczi emlékoszlopára, amelyet eredetileg a Bolyai János Katonai Műszaki Kar budapesti Üllői úti bázisán állítottak fel. A bázist 2008-ban megszüntették, az épületeket később lebontották, a szobrot pedig áthelyeztek Balatonkenesére, az üdülő parkjába. (Ha más is szeretné látni a szobrot, azt a Rákóczi sétányon keresse. Egyébként több más szobor és emlékoszlop is látható az üdülő területén.)

Berek Lajos: II. Rákóczi Ferenc (2002)

A nap utolsó állomása Balatonalmádi volt. Itt elsőként a könyvtárat kerestem meg azzal a reménnyel, hogy talán tudnak felvilágosítást adni arról, hol járhatok utána annak, mikor leplezték le Holló Barnabás szobrát. Sajnos a helytörténeti könyvtáros szabadságon volt, de megígérték, hogy utánanéznek és tájékoztatnak. Mivel ez nem történt meg, ezért később egy e-mailt írtam a könyvtárba, amelyre szintén nem kaptam választ... Így biztosan csak annyit tudok a szoborról, hogy azt az Almádi Kör állította közadakozásból, az almádi vörös homokkő talapzatra helyezett bronzszobor alkotója Holló Barnabás. A szobor a Balaton partján, az Öreg park sétányon található. Íme!

Holló Barnabás: II. Rákóczi Ferenc

A szobor talapzatán a Rákóczi-család címere fedezhető fel.

A szobor a legkorábban felállított köztéri Rákóczi-szobrok egyike, ezért is jó volna kideríteni, hogy pontosan mikor, milyen körülmények között leplezték le. Egy korabeli napilap talán segítene... E szobor lefotózásával ért véget a napi kalandozásom.