Rákóczi nyomában 15.

Tamási - Kölesd - Paks - Dunakömlőd

A Balaton mellől Tolna megye négy települését kerestem fel 2013. július 27-én. Elsőként Tamásiba mentem, ahol a Szabadság út és a Bezerédj utca találkozásánál lévő gimnáziumot kerestem meg. Volt némi félelmem, hogy zárt kapuk fognak várni, de szerencsére nem így történt: az iskola parkjában megtaláltam a névadó Béri Balogh Ádám szobrát.

Farkas Pál: Béri Balogh Ádám (1980)

Az oktatási intézmény 1951-ben vette fel Béri Balogh Ádám nevét.

Tamási után Kölesdre hajtottam tovább. A település a kuruc időkből arról nevezetes, hogy határában és belterületén zajlott le 1708. szeptember 2-án az a győztes kuruc ütközet, amely lehetővé tette a Dunántúl kuruc kézen maradását. A csata hőse Béri Balogh Ádám volt, akinek szobrát az Úttörő utca közelében állították fel. A közadakozásból emelt szobrot 2002. szeptember 1-én leplezték le. E napon a parkot Béri Balogh Ádámról nevezték el. (Erről még a GPS-emet nem tájékoztatták...:)

Tamáska János-Krisztiáni Sándor: Béri Balogh Ádám (2002)

A kölesdi csata 300. évfordulóján, 2008. szeptember 2-án az emlékezők emléktáblát lepleztek le a kiváló kuruc főtiszt szobrának talapzatán.

A kölesdi csata emléktáblája (2008)

Egy idős férfi elmondása alapján próbáltam megkeresni azt a helyet, ahol egykor forrás csörgedezett és a helyi hagyomány szerint itt mosták ki sebeiket a kölesdi csata sebesültjei. Sajnos tájékoztató táblák hiányában nem sikerült megtalálnom az Orvos-kutat, ahol szintén 2008-ban egy emléktáblát helyeztek el. (Ez már nem az első eset az ország Rákóczi-emlékhelyeit járva, ahol nem ártott volna egy útba igazító tájékoztató tábla. Sajnos annyi időm nem volt, hogy visszatérjek a faluba és újabb eligazítást kérjek, így maradt a bosszúság.)
Pakson hamar megtaláltam a Vak Bottyán Gimnáziumot (Dózsa Gy. u. 103.), amelynek főbejárata elé helyezték el a névadó szobrát. Bár a kapu zárva volt, de az utcáról is lehetett fotókat készíteni az alkotásról.

Tóth Valéria: Bottyán János (1974)

Dunakömlőd ma Pakshoz tartozó, korábban önálló község. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1704-től kezdve folyamatosan tervben volt egy erődítménnyel védett hídfőállás kiépítése a Duna jobb partján, biztosítva ezzel a kuruc sereg átkelését a Dunántúlra. A legalkalmasabb Dunaföldvár lett volna, de ott erős osztrák helyőrség tartózkodott, így Dunakömlődre esett a választás. Itt épült fel a "Bottyán-vára" néven ismert hídfőállás, amely aztán váltakozva volt kuruc és osztrák kézen, míg 1706-ban a császáriak lerombolták. A településrész így Bottyán János emlékét őrzi a kuruc időkből, akinek 2002-ben egy fából faragott szobrot állítottak a faluház elé.

Feil József: Bottyán János (2002)

Sajnos nem sikerült megtalálnom az imsósi erdőben azt a kopjafát, amellyel azt a helyet jelölték meg, ahol a hagyomány szerint Bottyán János sátra állta. Itt is egy helyi ember útbaigazítása nyomán indultam útnak, ameddig lehetett kocsival, majd gyalogosan, de sajnos nem bukkantam az emlékjel nyomára. Mondanom sem kell, hogy tájékoztató tábla itt sem volt... E két bosszúság után reméltem, hogy a következő napok szerencsésebbek lesznek.