Rákóczi nyomában 16.

Zirc - Bakonyszentlászló - Pápa - Külsővat

Balatonszabadi után Győr városa volt a családi barangolásunk következő állomása. Természetesen útközben több alkalommal is megálltunk. Elsőként a "Bakony fővárosában", Zircen, ahol megtekintettük a ciszterci apátságot, majd a főtéren megkerestük Rákóczi szobrát. A város főterét 1906-ban nevezték el Rákócziról és már ekkor elhatározták, hogy szobrot is állítanak a fejedelemnek. Ez anyagiak hiányában csak 100 évvel később, a Zirci Országzászló Alapítvány kezdeményezésére valósult meg.

Domonkos Béla: II. Rákóczi Ferenc (2006)

Többnyire árnyas, hegyi utak után érkeztünk meg Bakonyszentlászlóra, ahol a Polgármesteri Hivatalban kérdeztem meg, hol található az Esterházy-park. A 16. század végén került az Esterházy-család tulajdonába a falu, ahová a 18. században svábokat telepítettek. A Rákóczi-szabadságharc hadi eseményei elkerülték a települést, viszont a néphagyomány megőrizte Bottyán János emlékét, aki reumáját gyógyította a szentlászlói kénes fürdőben. E helyi monda alapja az lehet, hogy Vak Bottyán egyik katonája 1707 szeptemberében levelet írt gróf Esterházy Antalnak, hogy betegségének jót tett a szentlászlói fürdő s indul a tábor felé. A valóban gyógyító hatású kénes forrást Vak Bottyán kútjának nevezték el, amelyet a Megyei Idegenforgalmi Hivatal 1960-ban egy fém emléktáblával jelölt meg. A ma már nem működő kút a volt Esterházy kastély melletti Vak Bottyán park területén található.

Bottyán-kút

A Bottyán János forrás emléktáblája (1960)

Pápán többszöri nekifutásra sikerült megtalálni a Millenniumi Emlékparkot, amelyet a felszámolt felsővárosi temető helyén, a Táncsics M. és a Szabó D. utcák kereszteződésében alakított ki a városi önkormányzat 2000-2001-ben. A park alakja a történelmi Magyarországot formázza. Az utak a nagyobb folyók vonalát követik, a fák, és a cserjék pedig a történelmünkben kiemelkedő szerepet játszó települések helyét jelzik. A park központi eleme egy mesterséges domb, amelyen államalapító királyunk fából készült szobra áll. A park déli részén hat faragott emlékmű sorakozik, köztük a Rákóczi-szabadságharc pápai eseményeinek és résztvevőinek emléket állító kopjafa.

A 2000-2001-ben átadott Millenniumi Emlékpark kapuja

Nyulasi József: A Rákóczi-szabadságharc pápai eseményeinek és résztvevőinek kopjafája (2005)

Kb. 20 perccel később már Külsővat település táblájához közelítettünk. Itt elsőként az Idősek Napközi Otthonát kerestük meg, ahol a forrásaim szerint egy Béri Balogh Ádám emlékét őrző domborműre kellett volna bukkannom. Sajnos az otthon dolgozói nem tudtak felvilágosítást adni, s miután az épületet kívülről és belülről (ahol engedélyezték) is körbejártam, szomorúan állapítottam meg, hogy a tábla nincs sehol. Talán már leszedték vagy áthelyezték? Később egy bejegyzést tettem a település honlapjának vendégkönyvébe, kérve a segítséget az emléktábla hollétéről. Nagy meglepetésemre néhány nappal később maga a község polgármestere válaszolt, aki fotókat is küldött a domborműről. Az ő szívességéből ezt itt most közölhetem. Íme!

Farkas Tibor: Béri Balogh Ádám

Polgármester úr tájékoztatásából kiderült, hogy a tábla az otthon legrégebbi épületének a Zrínyi utcára néző falán van. A szintén a polgármester úr által rendelkezésemre bocsátott forrásokból pedig az tudható meg, hogy a római katolikus templomban 1757-ben állított emléktáblán feltüntetett Béri Balogh Mária nem volt más, mint Béri Balogh Ádám unokája. Továbbá, hogy a fejedelem brigadérosának édesanyja Káldy leány volt, a Káldyak pedig a XVII. században Külsővat legtekintélyesebb birtokosai voltak. S még egy utolsó adalék: Béri Balogh Ádám özvegyének, Festetics Juliannának még 1731-ben is volt Külsővaton birtoka. (Forrás: Rainer Pál: A külsővati r. k. templom barokk emléktáblája és a Béri Balogh család vati vonatkozásai.) E helyen is köszönöm szépen Aczél Péter polgármester úr szíves közreműködését, amelyet az emléktábla feldolgozásához nyújtott.
Az itt közölt adatok után már nem meglepő, hogy Béri Balogh Ádámnak még egy emléktáblája található a településen, méghozzá a Polgármesteri Hivatal épületének falán.

Béri Balog Ádám emléktáblája (1959)

Ugyanott II. Rákóczi Ferencnek is állítottak egy emléktáblát, a fejedelem születésének 300. évfordulója alkalmából.

II. Rákóczi Ferenc emléktáblája (1976)

A hivatal közelében megtekintettem még Zrínyi Miklós szobrát, aki 1663-ban itt tarotta főparancsnoki hadiszemléjét. Sajnos idő hiányában a település többi látnivalóját nem sikerült megtekinteni. Itt ért véget a mai napra tervezett közös programunk, s megérkeztünk Győr városába. Délután már a megyei könyvtár padjait koptattam...