Menu
19 jún. 2022
Részletek

Amiről az utcák mesélnek…

Építőmesterek nyomában: Pisszer János 1.

Pisszer János 1877-ben született Budapesten. 1887–1890 között a IV. Kerületi Főreáliskola tanulója, majd 1893–94-ben elvégezte a Fővárosi Községi Iparrajziskolát, 1894-től 1898-ig pedig a M. Kir. Állami Felső Ipariskola építőipari téli tanfolyamát. Lelkes tagja volt a tanfolyam irályképző körének, ahol megalapozta későbbi jelentős elméleti munkásságának, tanulmányainak és újságcikkeinek stílusát. Városunkba Nagy Virgil révén került, aki a Kommer Józseffel közösen tervezett római katolikus templom 1902-től folyó építési munkálatainak művezetésével bízta meg. Közben megismerkedett Nébenmáyer Irénnel, a Korona akkori bérlőjének a lányával, akivel házasságot kötött. Érdekesség, hogy a templomi szertartást a frissen felszentelt templomban, 1904. augusztus 21-én tartották, az egyik tanú Nagy Virgil volt.

Az okleveles építőmester házasságkötését követően Nyíregyházán telepedett le, ahol 1942-ig folytatott tervező és kivitelezési vállalkozó, valamint élénk közéleti és publicisztikai tevékenységet. Először vegyük sorra azokat az épületeket, amelyekhez a neve köthető. A római katolikus egyház valószínűleg elégedett volt a ma már társszékesegyház építési munkálatai körül kifejtett tevékenységével, ezért az első megbízásokat az egyháztól kapta: 1909-ben felépítette elemi iskolájuk egyemeletes épületét a Bethlen Gábor utca elején, majd a következő évben plébániájuk emeletes sarkát bővítette déli irányba. A Bercsényi utcai régi postaépület a kivitelezését, a Takarékpénztár építési munkálatainak (képünkön) művezetését köszönheti Pisszernek, míg a Hatzel téri Iparostanonc Otthon a saját tervei alapján épült. A város megrendelésére készült internátus a tér ma is egyetlen emeletes épülete.

A tervei alapján és kivitelezésében készült el a Szent István utcai magánszanatórium bővítése 1927-re, amellyel Klekner Károly és Spányi Géza bízták meg. 1925-ben együtt munkálkodik Kálmán Károllyal és Várallyay Sándorral a pénzügyigazgatóság (ma megyei múzeumunk) épületének építésén. 1928-ban pedig a Westsik-féle Homokkísérleti állomás első épületeit tervezi és építi.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2022. június 17. 8. o.)

436

Az épülő Takarékpalota

 

12 jún. 2022
Részletek

Amiről az utcák mesélnek…

A sóstóhegyi országzászló 2.

Az országos napilapok is tudósítottak Sóstóhegy hegyközség ünnepéről, amikor 1944. július 2-án országzászlószenteléssel kötötték össze alapításuk 50. évfordulóját. Kiemelték, hogy „a község lakossága főleg az alföldi homokos talaj hasznosításával ért el szép eredményeket”, valamint a „hegyközség népe 50 éve végez úttörő munkát az alföldi homok mezőgazdasági hasznosításában”.

Az avatási ünnepségen a római katolikus, a görögkatolikus és a református egyházak lelkészeinek áldása után Thomas Ernő pénzügyi főtanácsos ismertette a hegyközség munkásságát, majd Csemiczky Ödön, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság in­tézőtanácsi tagja mondott avatóbeszédet. Felszólaltak még az egyszerű szőlőmunkások képviselői és a vincellérek is, akik a munka sikerét a testvéri összefogásban jelölték meg.

Az országzászló állítását kezdeményező helyi birtokosok arra is példát mutattak utódaiknak, hogy a munka mellett a hazafiságról is meg kell emlékezni, így az ünnepséget a hősökről való megemlékezéssel is összekötötték, s remélték, hogy az emlékmű „a reá következő ötven évre az élni és haladni akarást” is fogja hirdetni. Sajnos Berecz Károly nyíregyházi szobrászművész alkotása az idők folyamán elpusztult. A Nyíregyházi Városvédő Egyesület kezdeményezésére 2002. december 28-án a régi mintájára és helyén újra felállították az Országzászló emlékművét, amelyet Kulcsár Attila építészmérnök tervezett, a rajta lévő szentkoronát pedig Kulcsár Írisz készítette bronzból. Az emlékművet Labossa Gusztáv, az egyesület elnöke leplezte le és Sipos Kund Kötöny református esperes áldotta meg.

A millenniumi református templom előtt található országzászló közelében, 2007-ben egy trianoni emlékművet is lelepleztek kopjafával (Sándor Attila alkotása) és a történelmi Magyarországot ábrázoló emléktáblával. E két emlékjel egymást kiegészítve hívja fel a gyülekezet tagjainak figyelmét a trianoni békediktátumra és teremt lehetőséget az arra való emlékezésre, mint ahogy tették ezt ebben az évben is.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2022. június 10. 8. o.)

435

 

05 jún. 2022
Részletek

Amiről az utcák mesélnek…

A sóstóhegyi országzászló 1.

Az Országzászló Mozgalmat Urmánczy Nándor, örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő hirdette meg 1925-ben. A mozgalom ihletője az a trianoni békediktátumból fakadó fájdalom volt, amelyet az elcsatolt területek miatt érzett minden magyar. Ezt fejezte ki az ország több mint ezer településén állított országzászlókon a félárbócra engedett lobogó. Az első Ereklyés Országzászlót 1928. augusztus 20-án avatták fel Budapesten, a Szabadság téren. Városunkban ma egy tér őrzi emlékét annak az országzászlónak, amelyet Osváth Imre készített és 1934-ben lepleztek le. Az országban talán az egyik utolsóként emelt ilyen mementó lehetett a sóstóhegyi, amelyet 1944. július 2-án állítottak.

Sóstóhegy hegyközség alapításának 50. évfordulóját kötötte össze az országzászló emelésével. Így a Nyírvidék az esemény beharangozásakor arról is beszámolt, hogy a „jelenlegi Sóstóhegyen futóhomok s terméketlen talaj volt, hol a birka is alig találta meg napi eledelét”. Szőlővel való betelepítését a Hegyalját az 1880-as évek második felétől pusztító filoxérajárványnak köszönhette. Kosinszky Viktor, tarcali szakiskolai igazgató, a filoxéra pusztítását követő magyarországi szőlőfelújítások megszervezője és irányítója, többek között ezt a területet jelölte ki szőlő betelepítés kísérletére. A lap felsorolja azoknak a birtokosoknak a nevét is, akik a betelepítésben részt vettek: Nyíry Bertalan, Malonyay Ferenc, Várallyay Ferenc, Matolcsy Béla, br. Rotkugel Arnold, gr. Szirmay Alfréd, Szirmay Géza, Szalay Béla, majd br. Surányi Ferenc, Ferber Béláné, Hermann Lajos, Hermann Sándor és Dunyanovics Istvánné. Nekik is köszönhető, hogy 50 év alatt elismertté vált Sóstóhegy szőlő- és gyümölcstermesztése, amit szeszfőzdéje, gyümölcsfeldolgozója és pincészetei is hirdetettek.

A régi sóstóhegyesiek még emlékeznek azokra a dombokra, amelyekre 1894-től szőlőültetvényeket telepítettek. Ezeket a dombokat hordták el akkor, amikor a helyükön házhelyeket parcelláztak ki és sorra épültek fel a lakóházak.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2022. június 3. 8. o.)

Sóstóhegyi országzászló

Sóstóhegyi országzászló (Készítette: Berecz Károly, 1944)

 

EMLÉKJELEK

2022. január

EJ 22.1

2022. február

EJ 22.2

2022. március

EJ 22.3

2022. április

22.április 1c

2022. május

Emlékjelek május címlap

115 éves a Jókai!

1

A képre kattintva elérhetők az iskolatörténeti kiállításon készült képek - Fotók: Szarka Lajos

2022.04.01.5 KMb

Kelet-Magyarország, 2022. április 1. 5. o.

Plakat 4w

25 szept. 2015
Részletek

Ki mesélteti az utcákat?

2013 októberében arculatváltás történt a Nyíregyházi Naplónál és a lokálpatrióta tudat erősítése érdekében egy helytörténeti rovat is indult „Amiről az utcák mesélnek…” címmel. A sorozat a 100. részéhez érkezett el, amely alkalomból bemutatjuk a szerzőt és a cikkek megszületési körülményeit.

 

Bővebben...

Bevezető

 01  02  03

        

Szobrok. Művészek által megálmodott, különféle anyagokba zárt, vagy inkább kibontott csodák. Saját elhatározásból (az alkotás és az önkifejezés öröme), vagy megbízásból (élni is kell valamiből) életre kel az anyag, amelyben ott van a művész maga. (Szerencsés esetben a megbízói szándék és a művészi önkifejezés találkozhat.)

Szobrok. Esztétikai élményt nyújtanak, vagy éppen bosszantanak, mert nem szépek és nem a környezetükbe illőek. De ez mind szubjektív. Mert ami nekem tetszik, az másnak nem biztos és fordítva is. Éppen ezért néha kiszolgáltatottak. És nem csak a közízlésnek, hanem a politikának is (ami nem mindig egyezik a közakarattal). Így szobrokat avatnak, és néha döntenek, vagy legalábbis kiállítási parkokba száműznek letűnt korok örök mementóiként. Néha pedig a véleménynyilvánítás sajátos módjaként festékkel öntik le őket vagy modern barbárokként színesfémvadászok darabolják fel. Sorsuk és történetük van.

A szobrok az idők és korok néma tanúi. Jelenlétükkel az állítók korának visszfényei is. Gyönyörködtetnek vagy emlékeket hordoznak és idéznek. Jó esetben az emlékek felidézésére létrehozott szobrok is szépek, bár elsődlegesen nem ez a céljuk, hanem az emlékállítás. Emléket állítanak egy nagyobb vagy kisebb közösség életében fontos szerepet betöltő eseménynek, személynek, hogy évente legalább egyszer szónoklatok hangozhassanak el mellőlük és koszorúkkal ékesíthessék. Majd a koszorúk elhervadnak, de a szobrok maradnak. Mert tanúk ők. Márványba, kőbe, fába faragott és bronzba öntött jelek. Bárhol is legyenek, megállásra késztetnek.

Nyíregyháza szobrai is megállítanak. Mert jó felnézni Bessenyei ércbe öntött daliás alakjára, szemlélni a kecses Vénuszunk formás idomait és lenyűgözve állni a Hősök szobra alakjai által megelevenített dráma előtt. Szomorú idők emlékét idézi a csecsemőjét féltve magához szorító menekülő anya is, de Váci kitárt karjai mintha mindenkit ölelésre várnának, és boldogan fut apjához a Sóstói úti kórház parkjában egy leány. Benczúr most éppen az őszi várost álmodja palettájával és ecsetjével kezében, míg a szerelmesek talán még jobban összebújnak a Szabadság tér fái alatt. A díszszemlén léptető magyar huszárunk a régi nyíregyházi huszárok világába repít vissza bennünket, de a múlt üzenetét hordozza Károlyi és Petrikovits szobra is: ma is és mindenkor tenni kell városunkért! Szent István szobra előtt pedig a hazánkra gondoljunk és tegyük Kölcseyvel mi is szívünkre a kezünket és mondjuk vele együtt: „A haza minden előtt”.

Nyíregyháza szobrai. Nap, mint nap elmegyek mellettük. Kedvelem őket. Ismerem őket. Vigyázzunk rájuk, hogy megállva előttük újra és újra rácsodálkozzunk a szépre, vagy elmerülhessünk városunk múltjában.

(2011 októbere)

 01 02   03