Amiről az utcák mesélnek…

Lónyay 200!

Gróf Lónyay Menyhért 200 évvel ezelőtt, 1822. január 6-án született a Bereg vármegyei Nagylónyán. Magyarország egykori pénzügyminiszterének (1868–1870), majd miniszterelnökének (1871–1872) nyíregyházi kötődései is vannak.

Nagy szerepe volt a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület megalapításában. 1862-ben előbb Szabolcs vármegye birtokosait hívta meg egy értekezletre a városba. Mivel őket nem tudta rávenni az alapításra, így a város polgáraihoz fordult, akik támogatták ötletét és 1862. augusztus 17-én megalapították a Takarékpénztár Egyesületet, sőt tiszteletbeli elnökévé is választották. A Takarékpénztár 1912-ben felépített impozáns székháza így Lónyay emlékét is őrzi.

Pénzügyminiszterként támogatta azt a javaslatot 1868 végén, miszerint a Nyíregyháza-Ungvár vasútvonal építése kapjon állami kamatgaranciát, amely ennek köszönhetően 1873-ra el is készült.

Amikor 1869-ben a város megvásárolta Császárszállást, Lónyay közbenjárt a földhitelintézetnél, hogy az igényelt 200 ezer forint kölcsönt biztosítsa a városnak. Ezért az 1870. január 20-án tartott képviselő-testületi ülésen díszpolgári cím adományozásával fejezték ki hálájukat. Ugyanezen az ülésen ismét terítékre került a megyeszékhely áthelyezésének kérdése is. Az ez ügyben készült memorandumot, a Lónyay Menyhért pénzügyminiszter részére kiállított díszpolgári oklevéllel együtt egy küldöttség vitte a fővárosba február 4-én. Nem titkolt reményük volt, hogy a pénzügyminiszter támogatókat szerez ügyükhöz, s talán ennek is köszönhető, hogy 1871-ben, az igazságügyi reform következtében felállítandó törvényszéket Nyíregyházára telepítették.

Lónyay 1872-ben Nyíregyházán indult országgyűlési képviselői mandátumért, azonban a helyi függetlenségi, negyvennyolcas lelkületű választók kitartottak Vidliczkay József mellett.

Az egykori miniszterelnök emlékét a megyeháza előtt 2000 óta szobor, 2017-től pedig a NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adó- és Vámigazgatóságának Dózsa György úti épületének udvarán emléktábla őrzi városunkban.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2022. január 14. 16. o.)

Györfi Sándor: Gróf Lónyay Menyhért (2000)
(A szobor mintájául egy carrarai márványszobor szolgált, amelyet gróf vay István készített.)

BERKESZ

Vay-kastély

2021. szeptember 21-én, egy szép őszi délutánon ismét a kastély parkjában jártam és készítettem néhány képet.

Amiről az utcák mesélnek…

A „kegyes atya” kriptája

Az Északi temetőben található kripták közül az egyik 1926 óta egy „csodatevő hírében álló bazilita szerzetes” nyughelyéül szolgál. A kegyes atyának is nevezett Pásztory Árkád kalandos életútjának utolsó állomáshelye volt Nyíregyháza.

Pásztory Árkád még Sándor néven látta meg a napvilágot 1844. október 14-én a Máramaros vármegyei Kislonkán (ma a Huszti járás egyik települése Kárpátalján). Miután elvégezte a gimnáziumot, 1860-ban a máriapócsi Nagy Szent Bazil Rend szolgálatába állt, ahol teológiai képzést kapott és felszentelése után templomgondnok lett a rendházban. A máriapócsi évek alatt tett szert széles körű ismertségre és népszerűségre az emberek körében. A híveket nemcsak lelki téren istápolta, hanem betegségükben is kezelte, ezzel kivívta dr. Jósa András vármegyei főorvos ellenszenvét, aki egyszerű kuruzslónak tekintette. Emiatt is kellett a híres búcsújáróhelyről távoznia. Ezután Kisbereznán, majd Bikszádon volt az ottani monostorok főnöke.

A ma Romániában található, Szatmár megyei Bikszádon a leégett egyszerű rendház helyébe 1900-ban egy emeletes klastromot építtetett. Ekkor már folyt ellene a saját rendje által kezdeményezett vizsgálat, amelyet vagyona, csodatételei és életvitele miatt indítottak ellene. 1902-ben a Szent Bazil Rend kizárta soraiból, azonban a pápa mellé állt, engedélyezte számára a renden kívüli szerzetesi létet, sőt különböző egyházi címeket és rangokat is kapott. Pásztory túrvékonyai birtokára költözött, amelyet gazdasági központtá fejlesztett, kápolnát, kúriát épített, és zeneiskolát is működtetett.

1913-ban összehangolt támadássorozatot indítottak ellene. Miklósy Istvántól, a hajdúdorogi egyházmegye első püspökétől kért és kapott segítséget, hálából egész vagyonát a püspökségnek ajánlotta fel. Egy újabb támadás miatt, 1915 áprilisában Nyíregyházára költözött. 1916. február 22-én hunyt el. Halála után tíz évvel közadakozásból, Pisszer János tervei alapján egy kriptát emeltek földi porainak, amely 2021 október óta a Nemzeti Sírkert része.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2021. december 22. 16. o.)

 Amiről az utcák mesélnek…

A kormányzó Nyíregyházán 4.

Az 1. lovasdandár nyíregyházi alakulatai közül a legnépesebb a 4. huszárezred volt. Az 1456 főből álló katonai alakulat 1941. június 27-én kapta meg a részleges mozgósításra vonatkozó parancsot, majd július 4-én az ezred elindult a Tatár-hágó irányába. A lovasdandár leváltását október 6-án rendelte el a vezérkar főnöke. Az élszállítmány november 3-án, míg a végszállítmány november 8-án éjszaka érkezett meg a feldíszített nyíregyházi vasútállomásra, ahová november 17-én a kormányzó Turán különvonata is befutott. Az előkelőségek a keleti harctérről hazatért 1. lovasdandár csapatainak ünnepélyes fogadására érkeztek városunkba.

Szohor Pál polgármester már napokkal előtte felhívta a lakosság figyelmét, hogy a bevonulás útvonalát díszítsék fel. Ablakaikba tegyék ki legszebb szőnyegeiket, virágokat, vázákat nemzetiszínű szalagokkal, a kereskedők kirakataikat a kormányzó arcképével és zászlókkal ékesítsék. A bevonulás napján az egyik lakás erkélyéről hatalmas magyar, olasz és német lobogók függtek alá. A díszpáholy hátteréül pedig Ferenczy Noémi Szent István királyt és udvarát ábrázoló gobelinje szolgált, amelyet első alkalommal tekinthettek meg az ünnepségen résztvevők.

A kormányzót az állomáson üdvözlő polgármester felidézte a 21 évvel ezelőtti első útját, amikor megjelenésével reménységet adott a város vezetőinek és lakóinak. Ezúttal gépkocsikkal vonultak be a városháza elé. A csapatok élén vitéz Vattay Antal tábornok, a lovasdandár parancsnoka jelentkezett a kormányzó előtt, majd a szemle alatt kísérte őt. A fogadáson jelen volt még többek között Bárdossy László miniszterelnök, Bartha Károly honvédelmi miniszter és vitéz Szombathelyi Ferenc, a vezérkar főnöke. A szemle után Horthy köszöntötte a huszárokat, akiknek zászlóira a főméltóságú asszony kötött szalagokat, majd a kitüntetések átadása következett. A házigazda után Nagyvárad polgármestere is köszöntőt mondott, hiszen az ő katonáik, a Nádasdy huszárok is jelen voltak az ünnepségen. A díszmenet után a különvonaton adott ebéd zárta a napot.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2021. december 17. 16. o.)

A dísztribünön Horthy Miklósné és Bárdossy László miniszterelnök

A dísztribünön a kormányzói pár

Zászlóbehozatal

Horthy Miklósné szalagot köt a zászlókra

Kitüntetések átadása

Horthy Mikós kezet nyújt az egyik kitüntetettnek

Díszmenet

A díszmenet fogadása

A díszmenet a városháza előtt

Horthy Miklós megérkezése a városháza elé

Szalagkötés a zászlókra

Kézfogás az egyik kitüntetettel

Kézfogás az egyik kitüntetettel

(Színes fotók: Fortepan)

Ki mesélteti az utcákat?

2013 októberében arculatváltás történt a Nyíregyházi Naplónál és a lokálpatrióta tudat erősítése érdekében egy helytörténeti rovat is indult „Amiről az utcák mesélnek…” címmel. A sorozat a 100. részéhez érkezett el, amely alkalomból bemutatjuk a szerzőt és a cikkek megszületési körülményeit.

Bővebben...